Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. november 24., III. rendes ülés

- 2 -az adott loh?tőségekhez képest a legtökéletesebb képzést nyújtsuk. Az ui beiskolázási keretszámok, melyek hosszabb időre"stabilnak tekinthetők, az uj szakaszban megadják a lehetőséget számunkra ahhoz, hogy elsősorban a minőség, szakképzés, az elmélyült tudományos oktatás szempontjait juttassuk érvényre. Ehhez tanszéki hálózatunk teljesebbé tételére van szükségünk, hogy valóban tudományegyetemmé váljunk, vagyis a tudományok egyetemét, összességét műveljük és sajátíttassuk el hallgatóinkkal. Az üres tanszékek betöltésén túlmenően szükséges egyes meglévő szaktanszékek további differenciálása a tudományok jelenlegi fejlettségének és az adott káderlehetőségeknek megfelelően. A Rektor-Slvtárs által javasolt terv az első szempillantásra azt igazolja, hogy szó sincs "leépítésről". Ellenkezőleg,nagyarányú további fejlődéssel Jcell számolnunk. így például a terv szerint a TTK három meglévő tanszékének betöltésevei és nyolc ui tanszék felállításával 11 katedrával bővül, ami közel 7o ^-os fejlődést jelent.Ebből négy tanszék már az idei tanévben betöltésre van javasolva. A bölcsészkaron 6 uj tanszéket tervez a Rektor elvtars, nem is

meg, olyan tekin- Lesztes mellett yes terjeszkedési

lehetőséghez jut. Ezt már elfogadták az illetékes hatóságok és benne van az 1954-es beruházási tervben. Az uj tanszékek'természetesen uj intézetek, helyiségek létesítését is jelentik . Tervbe1 van véve az Orosz intézet méltó elhelyezed külön épületbe, Marxizmus-Leninizmus központi tanszék és a nagymértekben fejtanszcmélylesz tendő .Pedagógiai- Intézet megfelelő elhelyezőbe, az Ady téri épület kibővítésé emelet-ráépiteséel, vagy uj szárnyépületek létesítésével, egy ezerszemélyes uj nagy előadóterem, egy zeti lakóház építése, sportcsarhok és sportpálya létesítése,- mindez 1957-ig beütemezve. Az Egyetemi Könyvtár is rohamléptekkel fejlődik és meglévő helyiségéiben már képtelen az olvasófor§ álmát kielégíteni. Uj nagy olvasóra, kutatószobára, aspiránsutatóra, filmleolvasora es laboratóriumra, uj osztályok felállítására van szüksége.

Ezek persze - mondhatná valaki, csak tervek. Ez igaz. Egyáltalán nem biztos, hogy valamennyit már az elkövetkező ciklusra elfogják fogadni a felettesbe,/ jk. Azonban annyi bizonyos, hogy az Egyetem vezetősége csak azért adhatott be ilyen tervett •mert tudta* hogy nem lépités, hanem a további fejlesztés a jövő perspektívája.

Az oktatómunka minőségének megjavítását azonban nem kell feltétlenül a fejlesztési tervek megvalósításához kötni.

Az egyik legfőbb előfeltétel ehhez máris adva van I. eves hallfatóinkban, kiknek többsége olyan munkás és parasztszármazású allgatókból áll, akik biztos középiskolai anyagtudásra,támaszkodnak, Ezék a munkás- és parasztszármazásu hallgatók már nem szorulnak agyontámogatásra, egyenlő esélyekkel startolhatnak, társaikkal. Nyugodtan megmondhatjuk, fel sem vetődhetik többé az az eddig sokszor elpalástolt gondolat, hogy a munkás és paraszthallgatók kategóriája valamiképpen egybeesik a gyenge előmeneteld hallgatók kategóriájával.

Már az idén is - és ez a jövőben egyre inkább igy,lcszaz érettségizettek színe-javából válogathatott legtöbb felvételi bizottságunk. A másik clőieltétel, a választott szakma, szak •daadó szeretete, sajnos, nem mindenkiben van meg. Ennek

oka a helytelen elosztómunkaj az átirányítások bürukratikus kezelése. Az átirányítást teljességgel ki kell iktatni a felvé-