Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1953. október 20., II. rendes ülés
nyelvtudományi cikkeinek elvi útmutatásai pedig mind a leiró, mind a nyelvtörténeti előadások elvi alap :léséül szolgálnak. A történelem oktatói munkájuk minden megnvilyánul^séüan a fenti klasszikus útmutatásokra épitenek a klasszikusok más, egyes konkrét történelmi helyzetekre vonatkozó megállapitásainak rendszeresen, állandó alkalmazásán kívül. ■Sztálin legutolsó müvének, nyelvtudományi cikkeinek és a XIX« kongresszus tanításainak alkalmazásának egyik példája, hogy a magyar őstársadalom bukásával kapcsolatban az előadó rámutat- a termelőerők jellege és a termelési viszonyok közötti kötelező összhang törvényének érvényesülésére, a feudalizmus kialakulásának*tárgyalásánál eme összhang helyreállításéra, A XIV-XVI.századi árutermeléssel kapcsolatban utal arra, bogy az árutermelés csak. bizonyos történelmi feltételek között bet tőkés formáció kibontakozására. A reformkorszak tárgyalása során alkalom kínálkozik arra, hogy Kossuth és a reformpolitikusok tevékenységén keresztül megmutassa az előadó a termelőerők ós termelési viszonyok összhangjára irányuló objektiv törekvést a haladó erők részéről, rámutatva ugyanakkor e törekvések hordozóinak oszta.lykorlátjaira is. A kiegyezés korszakában kerül sor a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye hatásainak bemutatására különös tekintettel a törvény hatásának az imperialista háborúk kirobbant'ásában játszott szerepére s e törvén?/ érvényesülésének a dolgozók helyzetére gyakorolt hatására. A burzsoá pacifizmus és az imperialista béke, a bolsevik háborúellenesség és a bolsevikok harca igazságos béketárgvalásokért pl. alkalmat ad a mai békemozgalom jellegének és tartalmának ismertetésére s a XIX.kongresszus tanulságainak kifejtésére. Az ókori történelemben az ókeleti potamikus civilizációk tárgyalása során lehet rámutatni arra, hogyan vélik a romboló természeti erő az áradás az ember segítőjévé, ha törvényszerűségeit felismeri- ő pénz szerepe a görög társadalomban pl. az árutermelés kérdései kifejtésére ad lehetőséget. A középkori egyetemes történelemben a XVI-XVII.század eleji viszonyok tárgyalásánál a termelőerők és a termelési viszonyok összhangjának egyre nagyobb mértékű megbomlása áll a középpontban. A falu és város ellentéteinek vizsgálata, az egyház szerepével kapcsolatban a fizikai és szellemi munka, szétválásának kérdése és a lényeges különbségek eltűnésének távlata is sorra kerül a középkori egyetemes történeti előadások során. Az újkori egyetemes történet mindenekelőtt a forradalmi munkásmozgalom nemzetközi méretekben való kibontakozását mutatja be és továbbá pl. a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényének érvényesülését a főbb tőkés országokban, stb. Az orosz nyelv- és irodalomtanári képzés eszmei-politikai színvonalának emelését szolgálj8, hogy a nyelvtani órákon Sztálin legutóbbi müvét, a XIX.kongresszus anyagát elemzik, irodalmi órákon az egyes müvek elemzésénél Lenin, Zsdánóv, Malenkov elvtársak elvi útmutatásaira építik fel munkájukat, magyarról oroszra fordításnál a Központi Vezetőség júniusi határozatát, az uj kormányprogrammot, a Szabad Nép st.b, cikkeit használják fel anyagul. A szovjet szakfolyóiratok anyagát csak úgy, mint a többi intézetek, de a tárgy természeténél fogva mennyiségileg nagyobb mértékben rendszeresen felhasználják és intézeti értekezleten megvitatják az "Eszmei-póiitikai nevelés intézetünkben" c. előadást.
