Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. január 27., VI. rendes ülés

- 4 -8

irodalmi vizsgán, ahol három jé és rendkívül sok jeles eredmény született, az osztályzás három esetben nem volt teljesen reális. Ennek ellenére meg kell azt is említenem, hogy itt tavaly is és az iáén is a legjobb tanulmányi csoportról van szé# Itt elsősorban a félévi jé munkát s a szociális körülményeket tartottam szemelőtt s kissé liberális voltam, A dékán elvtárs figyelmeztetett erro a kérdésre s a következő vizsgán igyekeztem javítani ezen a hibámon,

A liberalizmus kérdésében az a helyzet, ho y át kell térni a közép» iskolás gyakorlatra oly médon, hogy a jé az általános osztályzat,* s csak a kiválé eredmény felmutatása esetén adhatunk jelest. Ml a Minisztérium vonatkozó rendeletét nem vittük következetesen végig. Az I,éveseknél már ezt akarom megvalósítani.

Halász Blődt A jelentés egészére vonatkozólag teljes mértékben csat» lakozom karácsonyi elvtárs véleményéhez. Pénzes elvtárs maga is alapvető hiányosságokat tárt fel a kari ülésen bevezető hozzászóló» sábat, mely a vizsgajelentésre vonatkozott. Ezek olyan ténybeli kér» dések, amelyekkel egyetért a jelentés szerzője is# Bár az ilyen természetű jelértés súlyát a konkrétumokra támaszkodó elvi aegál* lapi'ásóknak kellene képeznie, mégis itt a konkrétumok kevésbbé domborodnak ki,

Koltay elvtárs helyesen állapítja meg, hogy az átlagos ősz» tályzatrak a .i'ó-t kell tekinteni. Az osztályzatok jellege és tártál» ma azt kivárja, hogy a Kar kb, 80 £-a ne legyen az átlag fölött,

A személyes vonatkozásokra önkritika szerűen kell.reagál* nőm. A liberálizmusnál sok esetben opportunizmusról van szó, de az osztályzásnál más tényezők is szerepet játszanak, Egy gyakorlati, egy elméleti'^tényezőt szeretnék ezzel kapcsolatban megemlíteni, A középiskolában a dolgozatjavitó, a dolgozatokat egymás után kijavítja s miután az egészet átvizsgálta, kerül ser az osztályzat megadására. A mi vizsgáinkon jelenleg ez a lehetőség nem áll rendelkezésünkre. Ehhez járul, hogy a vizsgáztató maga sem gép s folyamatos munka közben a teljesítménye változik, Bizonyos idő keli ahho , hogy a vizsgáztató teljesítőképessége a maximumhoz jusson el. Mégha a vizsgáztató ismeri is a vizsgázót, a számonkérés elején és végén előfordul némi bizonytalanság, ami főleg a minősítésben jelentkezik. Ha én elkezdem osztályozni az első vizsgázót, a továbbiak során engem a korábbi vizsgaeredmények bizonyos mértékig kötnek. Hogyha nemcsak szóban, hanem Írásban is vizsgáznak a hallgatók,a liberalizmus sokkal nagyobb mértékben kiküszöbölhető, VelemóÉyem szerint az Írásbeli vizsgák osztályzata lényegesen jobban tükrözik a félévi munkát is.

Az elvi jellegű kérdéssel kapcsolatban megemlítem, hogy Karunkon a szakok különbözősége miatt kb. annyiféle irányú képzés folyik, mint ahány nagy intézet van. Kétségtelen, hogy az Orosz Intézetben a súlypont elsősorban a nyelvtanításon van, figyelmen kivül hagyva a politikai és általános jellegű képzést. Matkovics» né elvtársnő azért került az Idegennyelvü Főiskoláról Karunkhoz, hogy az Orosz Intézet ennek a célkitűzésnek megfeleljen. Az orosz nyelv tanításának módszertana egészen sajátos még az idegen nyelv tanításon belül is s nem volna helyes az orosz nyelv tanításán belül alkalmazott elveket bármelyik intézet didaktikai munkájában érvényesítenők. Hm lehet vitás, hogy a történelem és az irodalomtörténet között didaktikai szempontból olyan különbség mint az idegennyelv és az irodalom, vagy a történelem tanitása között sincsen, de az is kétségtelen, hogy mind a történelemnek, mind az irodalomtörténet tanításának specifikus sajátsága van. Az iroda-