Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Huszár Mihály: Dénes Izidor 1919 - A marcali Kohn-Dénes család történetei 1914 - 1920 között

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV.

rábban őt Kaposváron a marcali földbirtokos, gróf Széchényi Andor Pál katonaként szolgáló fia, gróf Széchényi József tartalékos hadnagy mint jó ismerősét, korábbi századparancsnokát felkereste és Marcaliba hívta. A különítmény katonái az elkövetkező napokban a főszolgabírói védőőrizet alól erőszakkal kivették a foglyokat, és borzalmas kínzásnak vetették alá őket.41 A letartóztatottak közül 24 főt - köztük a népszerű katolikus káplánt, Simon Józsefet (1892-1919) - meggyilkoltak. Az áldozatok közül a helyi zsidók közé tartozott a községi munkástanács tagja, a vasmunkás szervezet titkára, a Vörös Őrség tagja Gold Ferenc (1883-1919); édesapja, Gold Vilmos (1859-1919) bádogosmester, a vasas szakszervezet elnöke; Lobi Lipót (1866-1919) tanító, a községi munkástanács tagja, a pedagógus szakszervezet járási elnöke és fia, Lobi Jenő (1896-1919) könyvelő, a kulturális-szociális ügyek szervezője, valamint Dénes Izidor és Mayer István.42 A Pesti Izraelita Hitközség által 1919. november 1-jéig összegyűjtött zsidóellenes pogromok száma a marcalival együtt 58 helyszínt és 74 megygyilkoltat számlált.43

Augusztus 28-án érkezett vissza vonattal Nagykanizsáról, a sörgyárból Dénes Sándor, akit még az állomáson figyelmeztettek, hogy a fehér különítményesek őt is keresik. Titokban hazament, ruhát vett magához, elbúcsúzott a szüleitől, és meg sem állt Orosházáig, ahol a nővére, Presser Sándorné családja lakott.44 Semmilyen direktóriumi tisztséget nem viselt, csupán mint Dénes Izidor testvére - Antal hadifogságban volt, Samu pedig Böhönyén élt - és mint zsidó kerülhetett az antiszemita fehér tisztek listájára. Hasonló sors jutott Lobi Józsefnek, akit Lobi Lipót fiaként és Lobi Jenő testvéreként

41 Szabó Ágnes-Palmlényi Ervin: A határban a halál kaszál... Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből. Budapest, 1963. 116-117., 125.; Andrássy Antal: Katonai terror Somogybán 1919 őszén. In: Kanyar József (szerk.): Somogy Megye Múltjából. Kaposvár, 1979. 333., 336., 347-348. Az ismeretségük onnan eredt, hogy Széchényi József a Szegeden megszerveződő Prónay-különítmény, Vaska-Vrecser Ede tüzérszázados 46 főből álló 4. szakaszban szolgált, az 1919. év végi összeírásban is mint beosztott szerepelt. Széchényi még korábban említette Prónaynak, hogy nagyapjának, gróf Csekonics Endrének a birtokán, Enyingen sztrájkok vannak. Ott Salm Hermann különítménye a cselédek és zsidók között vérengzést rendezett.

42 Újvári Péter i. m. 575., Andrássy Antal 1979 i. m. 337-338., Bihari Mór-Bors András-K. Bartos Erzsébet-Kelen Jolán-Wilheím Jenő i. m. 99-100., Szűcs István-Paál László i. m. 13-14., 17.; Andrássy Antal 1975 i. m. 42., 59., 88., 90., 119. Mayer Istvánt és Gold Vilmost három másik személlyel együtt Marcaliból az inkei erdőbe hurcolták el, és ott gyilkolták meg, majd jeltelen sírba földelték el. A további kivégzettek nevei: Banicz György, Berecz Károly, Cséplő József, Decsi Imre, Füle István, Garai Imre, Kovács József, Krénusz János, Ladi János, Lovrencsics János, Nyári László, Ősz Ferenc, Horváth Gyula, Kismika József, Knausz Ferenc, Stiegler Imre, Tóth János.

43 Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár PIH-I-E, В 10/3. doboz. Összefoglaló jelentés az 1919. augusztus elejétől november 1-jéig a pesti izr. hitközség jogsegítő irodájában előadott fontosabb tárgyú panaszokról. Készítette: dr. Dombováry Géza; Lásd még: Kovács András: Terror és pogrom, vörös és fehér. Múlt és Jövő, 2014/3. 25.

44 Dénes György i. m. 99-100.