Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Hátországi húsvét az első világháborúban sajtószemelvények tükrében
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. nem divat a sonkaevés. Ha te azt mondod, hogy húsvétkor igenis divat, akkor én azt mondom, hogy mi nem löszünk divatbolondok, mi nem flancolunk húsvéti sonkával, mi nem pusztítjuk a sertésállományt csupán azért, hogy a szomszédasszonynak meg a fűszeresnek eldicsekedhessél, hogy te sonkát ettél. Egyenek ők, ha nem röstellenek sonkát enni akkor, amikor nekünk nincs. Nagyon szép, nagyon pompás húsvéti élelmicikkek vannak a sonkán kívül is, például... izé ... No, nem jut az eszembe a neve, csak azt tudom, hogy tavaszszal terem és vékony rántás kell neki kevés zsírral. Igen, igen, spenót, esetleg sóska. Ezek könnyű ételek. Én nem engedem, hogy a husvét örömére agyontömjük a gyomrunkat zsíros, nehéz sonkával. Miért? Mert ez divat! Mi nem divatozunk, mert én szeretem a családomat, élek-halok értetek, a csillagokat is lehozom az égről a kedvetekért, de szeretem a hazámat is.”75 HÁTORSZÁGI HÚSVÉT IX. A KALÁCS 1915-ben Berlinben megtiltották a húsvéti kalács sütését, hogy ne legyen liszthiány. A pékek, cukrászok és magánháztartások számára tilos volt a kalács sütése, büntetés terhe mellett. Magyarországról hasonló rendelettel nem találkoztam eddig.76 77 A húsvéti kalács a sajtóban előkerül a sebesült katonáknak szánt ajándékként, illetve az otthoni húsvét kellékeként. Szegeden a Nőipari Egyesület húsvéti kalácsot kért a polgárságtól, fél kg-ot a sebesült katonáknak." Pécsen különös helyzet állt elő a húsvéti kaláccsal kapcsolatban: „a liszttel egyébként is kellően ellátott Pécs városában keresztény társaink az izraeliták páskájának köszönhetik most a húsvéti kalácsot. Pécsett ugyanis aggodalmaskodások keltek szárnyra, hogy az izraelita hitközség laskasütői felsütik a kalácslisztet is. — Erre az izraelita hitközség azt az eléggé nem dicsérhető kontrát eszelte ki és hajtotta is végre, hogy a laskasütőket felszólította, hogy »ismert élelmességükkel« bárhonnan is teremtsenek husvétra nulláslisztet a pécsi keresztény lakosság részére is. És az »ismert élelmesség« 120 zsák nulláslisztet eredményezett, melyet most 76 fillérért bocsájtanak húsvéti kalács céljára rendelkezésre, azonban minden háziasszony csak két kilót vásárolhat és a laskával ellátott izraeliták belőle nem vásárolhatnak.”78 A különböző további húsvéti élelmiszerek hiánya is fel-felbukkan a hírekben, kevés a cukorka, cukortojás, csokoládés áru.79 75 Népszava, 44. évfolyam 109. szám 1916. április 18. 5. 76 Népszava, 43. évfolyam 153. szám 1915. március 30. 9. 77 Délmagyarország, 6. évfolyam 84. szám 1917. április 7. 7. 78 Tolnamegyei Közlöny, 43. évfolyam 13. szám 1915. március 28. 2. 79 Nyírvidék, 36. évfolyam 32. szám 1916. április 23. 6.
