Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Nagyné Batári Zsuzsanna: Hátországi húsvét az első világháborúban sajtószemelvények tükrében

HÁTORSZÁGI HÚSVÉT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN SAJTÓSZEMELVÉNYEK TÜKRÉBEN HÁTORSZÁGI HÚSVÉT VI. JÓTÉKONYKODÁS A tárgyi adományok gyűjtése fontos tevékenység volt húsvétkor, de más formá­ban is kiterjedt jótékonykodás folyt a háborús időszakban, minden évből találni példát erre vonatkozóan. Jótékony célú műkedvelői előadásokat, kabarét,56 tánc­vigalmat, hangversenyt rendeztek különböző szervezetek, egyletek különböző csoportok számára: katonák, katonák özvegyeinek, árváinak vagy a sebesültek részére, rokkant alapok javára, illetve egyéb célból: pl. emlékmű állításáért. „A gyulai Józsefvárosi leányok 1918. évi március 31-én (Husvét elsőnapján), a Gön­­döcs-népkerti pavillonban az elesett hősök tiszteletére megörökítendő emlék­oszlop javára Csonka Flóris zenekara közreműködésével világposta, konfetti, Serpentin csatával egybekötött zártkörű táncvigalmat rendeznek, melyre a nagy­­rabecsült közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség.”57 Volt, ahol egyszerűen gyűjtést rendeztek, pl. Gyulán a harctéren meg­vakult katonák számára, a város több pontján. „A nagymagyarvárosi földmű­velő-leányok husvét elsőnapján este 7 órakor a Polgári Kör termében a sociális Missió-társulat hadiárva és közművelődési társulat szakosztálya javára mű­kedvelő előadást rendeznek.”58 De a fentieken túl más műfajú események is voltak, így például különböző kiállítások: „Háború rajzkiállítás. A nyíregyhá­zi ág. hitv. ev. főgimnázium tanuló ifjúsága háborús rajzaiból kiállítást rendez a vak katonák javára a húsvéti szünidőben... Mintegy 400 darab túlnyomóan eredeti tanuló rajz és festmény kerül kiállításra. A nemes célra való tekintettel állandó érdeklődést remél a közönség részéről a rendezőség”59 - vagy iparmű­vészeti kiállítás a húsvéti ünnepek alatt a hadiárvák megsegítésére.60 HÁTORSZÁGI HÚSVÉT VII. A TOJÁS A romló gazdasági helyzet és az élelmezési problémák miatt a háborúban 1916-tól külön rendelet rögzítette, hogy nem volt szabad tojást festeni a hús­véti ünnepek alkalmával.61 Emiatt először még lehetőség nyílt másféle tojá­sok festésére vagy cukor- és papírtojások ajándékozására,62 illetve volt olyan, 56 Pl. Nyírvidék, 39. évfolyam 64. szám 1918. március 17. 3. 57 Békés, 50. évfolyam 12. szám 1918. március 24. 4. 58 Békés, 50. évfolyam 12. szám 1918. március 24. 2. 59 Nyírvidék, 36. évfolyam 27. szám 1916. április 6. 3. 60 Nyírvidék, 37. évfolyam 71. szám 1917. április 6. 3. 61 L. Juhász Ilona i. m. 102. 62 Idézi L. Juhász Ilona i. m. 102-103. Honti Lapok, 1916. április 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom