Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Hátországi húsvét az első világháborúban sajtószemelvények tükrében
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. vöröskereszt egyleteinek műhelyei: 15 műhelyünk központi elárusító helye Andrássy-út 1. Ahol olcsó árban beszerezhetők: konyhafelszerelési tárgyak, kosarak, játékok, cipők, kötöttáruk, dobozok, asztalos-áruk, húsvéti ajándékok stb. Az összes tárgyakat otthonainkban elhelyezett katonák készítik.”43 (A plakát a tanulmány címlapján látható.) Az adományozás pszichológiája segít megérteni, mi is történik akkor, amikor adományozunk, és miért ebben a formában jelentették meg ezt az újságokban az első világháború alatt. Általánosan ismert jelenség, hogy az emberek segítenek a bajbajutottakon, akik számukra ismeretlenek, és akikkel kapcsolatban a viszonzás lehetősége nem merül fel. Ez az önzetlenségnek egy olyan formája, amely tulajdonképpen az adományozó számára hátrányos. A magyarázat szerint ez azért történik, mert az adományozó közösségén belül növekszik a tett hatására a tekintélye és a hírneve, ami a közösségen belül a jövőbeni támogatást és bizalmat biztosítja az adakozó számára. Kísérlettel bizonyították, hogy jobb az adakozókedv, ha az egyén körüli csoport tagjai tudnak a segítségnyújtásról, mintha titokban történik mindez. Ráadásul egy fontos tényező járul még hozzá az adományozás létrejöttéhez: ennek hatására ugyanis a csoport integrációja, összetartozása és együttműködése, a csoporton belüli szociális kapcsolatok rendszere is erősödik, sőt, a közösség az ellen fordul, aki megsérti az együttműködés normáit, hiszen azok, akik önző módon viselkednek, veszélyt jelentenek, a túlélést a segítség biztosítja. Egyéni érdek is fellelhető az adományozás folyamatában, hiszen elvárható valamiféle viszonzás később - bár nem a megsegített embertől, hanem a csoporttól. Az adományozás hatására az egyén képéhez a közösségben pozitív tulajdonságokat (pl. megbízhatóság) rendelnek.44 Ez a pszichológiai modell egyértelműen felsejlik a háborús helyzetekben, a katonákkal kapcsolatban is. A frontra küldött adományok felajánlását biztosan erősen motiválta az a tény, hogy az adományozó ajándékának nyomát megtalálhatta az újságban, feketén-fehéren. Mindez a közösségen belüli helyzetét erősítette - ahogyan azt a pszichológiai kutatások később bizonyították is. Valószínűleg mindebben az is befolyásoló tényező volt, hogy az adományozó elképzelte a saját gyermekét, férjét, rokonát a távoli harctéren, és abban reménykedhetett, hogy ahogyan ő megsegíti itt az ismeretlent, úgy segíti meg valaki más az ő rokonát is a harctéren. 43 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Első világháborús plakátok, dátum nélkül, leltári szám: 7622. 44 Bereckei Tamás-Birkás Béla-Kerekes Zsuzsanna: Önzetlenség idegenek iránt. Egy evolúciós modell kísérleti ellenőrzése, https://www.researchgate.net/profile/Bela_Birkas/publicatíon/236683658_ 0nzetlenseg_idegenek_irant/links/0c96051909el4970b4000000.pdf (a letöltés ideje: 2020. május 16.) Magyar Pszichológiai Szemle, 62. 4. (2007) 449-452.
