Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Hátországi húsvét az első világháborúban sajtószemelvények tükrében
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. HÁTORSZÁGI HÚSVÉT III. A HÚSVÉT EGYHÁZI VONATKOZÁSÚ ELEMEI A húsvét egyházi ünnep, amelynek legfontosabb állomásai a templomokhoz kötődnek. A háború alatt a templomokban megtartották a szertartásokat, az időpontokról pedig az újságok hasábjain tájékoztatták a lakosságot.25 Problémaként jelent meg egyes esetekben, hogy a haderő tagjai miatt a civil lakosság nem tudott részt venni a szertartásokon, ezért előfordult, hogy a katonák számára külön időpontot határoztak meg. „Az egri református imaházból a rendes vasárnapi isteni tiszteletekről a gyülekezet tagjait a katonaság rendszerint kiszorítja. Hogy az ünnepek alatt a gyülekezet tagjai is, a katonaság is egymás akadályozása nélkül elvégezhesse ünnepi buzgalmát, alábbi istentiszteleti sorrend állapíttatott meg...”26 A vallás természetszerűleg még fontosabbá vált az emberek életében, támaszt jelentett a nehéz időkben, a húsvét pedig a feltámadás hirdetésével olyan üzenetet hordozott, ami a lelki túlélés zálogává vált. Akadtak nehézségek azonban, ezeket igyekeztek kiküszöbölni, így például 1917-ben hiány volt petróleumból és gyertyából: „Husvét két napja, mint a múlt két esztendőben is történt, — ezúttal is csöndes ünnepi hangulatban vonult el fölöttünk. A szombat esti processióban ezúttal is óriási nagy számban vett részt a hívők serege, de a kőrmenet ezúttal sajnos nélkülözte az áhítatot fokozó fényt és pompát, miután a hatóság, nehogy akik petróleum és gyertyahiány következtében képtelenek voltak ablakaikat kivilágítani, a világításra még képesek mellett szégyenkezni kényszerüljenek, vagy az érzékhiány jogtalan vádjával illettessenek — a processió mentén a kivilágítást ez okból igen helyesen, egyszerűen betiltotta. Ugyanez történt különben Gyulán kívül a többi városokban is.”27 1915-ben szerepelt a szentelt ételekre vonatkozó híradás a Szatmári Hírlapban: „Első nap reggelén nem hiányzott az ünnepi szentelt. Minden templomban szemlélhettük a kosarak nagy számát, melyekből a húsvéti tisztesség mosolygott. A jó Isten mégis megengedte, hogy a háborús husvéton is szentekhez jussanak a hívek. Hogy akadtak tűzhelyek, a hol bizony hiányzott a husvét ez öröme, az valószínű. De talán ezt az űrt is kitöltötte a keresztény szeretet, mely az ünnepen éreztette melegségét úgy a kórházakban, mint a szegények tűzhelyein.”28 Szentelésre vonatkozó adatok 1916-ból is vannak,29 majd az ezt követő évekből is. 25 Például: Egri Újság, 22. évfolyam 86. szám 1915. március 27. 3. 26 Egri Újság, 22. évfolyam 90. szám 1915. március 31. 3. 27 Békés, 49. évfolyam 15. szám 1917. április 15. 3. 28 Szatmári Hírlap, 24. évfolyam 27. szám 1915. április 07. 3. 29 Szatmári Hírlap, 25. évfolyam 33. szám 1916. április 26. 3.
