Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Csekő Ernő: Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban és az azt követő években (Ifj. Leopold Lajos, Simon Elemér)
30 HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. egyébként is vége felé jár, de a korábbiaknál jóval szűkebb forrásokból82 a helyi anya- és csecsemővédő intézet számíthat nagyobb adományra. Simon Elemér ugyanitt a Pedlow kapitány által kezdeményezett, de általa alapított Ifjúsági Vöröskereszt céljairól, ifjúságot nevelő hatásáról beszélt, kijelentve, „hogy a gyűlölettől még meg nem mérgezett lelkű és az idealismust el nem veszítő ifjúságot neveljék a béke szeretetére.” *** Simon Elemér és ifj. Leopold Lajos háború alatti vöröskeresztes szerepvállalásának, amiképp a háborút követő válságos években, nehéz társadalmi helyzetben gyakorolt karitatív és vöröskeresztes tevékenységüknek részletes bemutatását követően, összegzésképpen kijelenthetjük, ez idő alatt végig, vagy szinte végig képesek voltak - az olykor megrázkódtatóan gyorsan változó politikai helyzet ellenére is - a Vöröskereszt hitvallása szerint, azaz a politikai fejleményektől és pártállástól függetlenül, semlegességre törekedve a rászorulók megsegítésén dolgozni. Azaz a betegek, sebesültek ápolását, a gyámolítandóak megsegítését minden más szempont elé helyezni, ahogy azt a Vöröskereszt hitvallása, illetve az 1911. évi XX. törvénybe becikkelyezett genfi egyezmény is hirdeti. Amely törvénynek - mint korábban említettem - országgyűlési előadója maga Simon Elemér volt. 82 Pedlow az amerikai segélyezés elapadását a súlyosbodó amerikai gazdasági helyzettel, gyárleállásokkal, az óriási számú, 5-8 millió munkanélkülivel indokolta. Sopronvármegye, 25. évfolyam 38. szám 1922. március 7. 2.
