Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Csekő Ernő: Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban és az azt követő években (Ifj. Leopold Lajos, Simon Elemér)

Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban ... Ifj. Leopold Lajos vöröskeresztes és karitatív, humanitárius tevékenysé­ge 1919 őszével az országos színtérről a lokálisra helyeződött át. Elkötele­zett munkásságának, nagymérvű személyes adakozásának, valamint kiter­jedt nemzetközi vöröskeresztes kapcsolatrendszerének óriási szerepe volt a háború után szociális válsághelyzet Szekszárd és környéki enyhítésében. A négy évig tartó háború és az azt követő forradalom, illetve polgárháborús helyzet következtében hosszú évek során át nélkülöző, többszörösen elcsigá­zott és kizsigerelt lakosság érdemi segítése jelentős erőfeszítéseket igényelt. És Leopold képes volt erre, az 1919-1921 közti időszakban az 1914. őszi, illetve 1917-1918. évi adakozását is szinte felülmúló karitatív tevékenységet folytatott. Adományaiból, felajánlásaiból a város rászoruló, illetve szegény lakossága mellett részesültek a szomszédos települések (például Őcsény) is, de a határon kívülről érkezettek, vasúti vagonokban veszteglő menekültek, amint menekült köztisztviselők és persze a szociális intézmények (leány­internátus, gyermeknapközi-otthon, római katolikus óvoda és menhely, népkonyha) szintúgy.69 A termény-, illetve természetbeni juttatások közt említhető a város szegény lakosságának (mindenekelőtt elöregedett napszá­mosok, özvegyek és árvák) ellátására bocsátott egy-egy vagon búza,70 vagy épp az ózsáki gazdaságából kiszakított azon 130 kataszteri hold nagyságú szántóföld is, amelyet művelésre a szekszárdi, illetve őcsényi hadirokkantak és hadiözvegyek számára ingyen engedett át.71 Ifj. Leopold Lajos emellett a Vöröskereszt élén szerzett széles körű nem­zetközi kapcsolatrendszerét is mozgósította a háborút követően: 1919, 1920 és 1921 során sorra érkeztek Tolna megye székhelyére a külföldi Vörös­kereszt-szervezetektől a nagy értékű segélyek, adományok. A svájci, holland, svéd mellett amerikai és angol adományok kíséretében, vagy épp előkészítése érdekében gyakran fordultak meg Vöröskereszt-tisztviselők Leopold vendé­geként a városban. így például 1919 decemberében egy angol kvéker társa­ság felajánlásában óriási értékű gyógyászati és műszaki eszközöket (300 000 korona értékben) tartalmazó szállítmányt elkísérve a nemzetközi Vörös­­kereszt főmegbízottja, Haccius kapitány, Orman angol kapitány és Jarrold tengerészhadnagy. De hasonlóképp Leopold vendégszeretetét élvezve meg­fordult a városban a genfi Vöröskereszt megbízottja, Georges Burnier (1920 januárjában), báró Reding-Biberegg Rudolf, az előbbi szervezet főmegbízott­ja (1920 decemberében), valamint J. G. Pedlow, az Amerikai Vöröskereszt főmegbízottja (1921 szeptemberében és decemberében) is. Pedlow kapitány 69 Erről már részletesen írtam egy korábbi munkámban: Csekö Ernő 2007. i. m. 477-483. 70 Tolnamegyei Újság, 2. évfolyam 47. szám 1920. szeptember 11. 3. 71 Tolnamegyei Újság, 2. évfolyam 8. szám 1920. február 21. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom