Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Szoleczky Emese: A nagyváradi 4-esek egyik művésze: csíszentkirályi Lestyán Béla rajztanár (1889 - 1952)
A NAGYVÁRADI NÉGYES HONVÉDEK EGYIK MŰVÉSZE: CSÍKSZENTKIRÁLYI LESTYÁN BÉLA ... stb.)37 vásárolhatott, másfelől szórakozhatott, mert összejöveteleket, mozielőadásokat, hangversenyeket rendeztek benne és itt tartotta nagysikerű (kabaré) előadásait az ezred ekkor alakult Négyes Frontszínháza.38 Ekkor teremtődtek meg a képzőművészeti alkotás kényelmes feltételei is, a fényképek tanúsága szerint színházi díszletektől39 kezdve a szobrokig minden készült a Sidló Ferenc,40 Walleshausen Zsigmond41 és Lestyán Béla részére kialakított erdei műteremben. Itt, a csendesebb orosz fronton érte őket I. Ferenc József halálának híre, itt esküdtek fel az új uralkodóra, ide érkeztek a menetszázadok, és kapták meg a tulajdonképpeni harcászati kiképzést. Itt képezték ki a rohamcsapatok leendő tagjait - és ezen az aránylag nyugodt helyen volt ideje az állománynak feltöltődni, kipihenni a fáradalmakat42 Mindennapjaikról így számolt be a 37 A Négyes Honvédek Háborús Lapja, 2. évfolyam 4. szám 1917. május 1.11. 38 A Négyes Honvédek Háborús Lapja, 2. évfolyam 3. szám 1917. húsvét 13.: színházi rovata felsorolja a társulat személyzetét. A Négyes Honvédek Háborús Lapja, 2. évfolyam 4. szám 1917. május 1.13.: már dicsérő kritikát ír a szereplőkről. 39 A Négyes Honvédek Háborús Lapja, 2. évfolyam 4. szám 1917. május 1. 14.: „A technikai berendezés nehézségeit végre sikerült elhárítani. Ugyanis az Igazgatóság diszletfestőknek szerződtette Lestyán Leó és Walleshausen Waldemár ismertnevű művészeket (utóbbi a szükséges festőszerekért külön Nyílt-paranccsal rögtön felutazott Bécsbe); a scenikai rendezésre pedig Sidló Simont, a híres szobrászművészt (ki azonnal hozzálátott arkangyal megmintázásához, a szükséges pózban).” - az Ember tragédiája (képzelt, április 31-i) előadásához. 40 Sidló Ferenc (Budapest, 1882 - Budapest, 1954) szobrászművész, a magyar emlékműszobrászat egyik nagymestere. Az Iparművészeti Iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában, majd Bécsben és Münchenben tanult. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői művésztelepen töltötte. Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Körösfői Kriesch Aladárral készítették a marosvásárhelyi kultúrpalota számára a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb műve a székesfehérvári István király szobor és a budapesti Danaidák kútja, https:// www.gvkik.hu/wiki/index.php/Sidl%C3%B3_Ferenc (a letöltés időpontja: 2020. március 30.) 41 Cselényi Walleshausen Zsigmond (Bécs, 1887 - Franciaország, 1978 körül) festő, grafikus, plakáttervező, bábművész. Művészeti tanulmányait Hollósy Simon növendékeként kezdte. Münchenben és Párizsban képezte magát. Blattner Géza kezdeményezésére, vele és Detre Szilárddal közösen hozták létre a Wayang játékok című bábelőadást 1919-ben. Első önálló kiállítása a Wiener Szalonban (Bécsben) volt 1920-ban. Külföldi tárlatok során vett részt Velencében, Berlinben, Nürnbergben, Varsóban. 1931-ben Párizsban telepedett le, itt bekapcsolódott az Arc-en-Ciel bábegyesület tevékenységébe mint báb- és díszlettervező, író, fordító, bábmozgató. Részben ő készítette az 1937-es „Az ember tragédiája” előadáshoz a francia fordítást, bábokat és díszleteket. Kimagasló alkotásai 1934-ben a „Magyar legenda” című előadáshoz készített marionettjei és mozgatható maszkja. 1957-ben a Párizs melletti Asniére sur Seine-ben élt. — https://mek.oszk.hU/02100/02139/html/sz29/5.html, https:// www.kieselbach.hu/muvesz/walleshausen-zsigmond_1152 (a letöltés időpontja: 2020. április 1.) 42 „Kezdtünk berendezkedni, a nyugalmas frontszakasz bizalmat adott, a tétlenség nem a harcos módszere, munkához láttunk. Erősítettük a védővonalat, - kényelmesebbé tettük tartózkodási helyünket....” - Devecska Ferenc tartalékos hadnagy visszaemlékezése a volhíniai időszakra. In: Makkay (Machalek) Pál: Négyes honvédek fegyverben. Békéscsaba, 1934.182-184.
