Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Szoleczky Emese: A nagyváradi 4-esek egyik művésze: csíszentkirályi Lestyán Béla rajztanár (1889 - 1952)
A NAGYVÁRADI NÉGYES HONVÉDEK EGYIK MŰVÉSZE: CSÍKSZENT KIRÁLYI LESTYÁN BÉLA ... egyenesen adakozni is lehetett, illett. Leíratta, megrajzoltatta a közösségi és egyéni tetteket, lefényképeztette a helyszíneket, katonákat, emléktárgyakat készíttetett (ezredjelvény, plakett, képeslap, emlékgyűrű)2 és gyűjtött (zsákmánytárgyak, személyi anyagok) a létrehozandó ezredmúzeumhoz,3 emlékműveket, temetőket létesített a harcok helyszínén és a hátországban. Mindezek megvalósítására a háború alatt előszeretettel pártolta az alkotói és művészi tevékenységet: környezetében „holdudvar” jött létre a művészi hajlamú, amatőr krónikásokból, illusztrátorokból, verselőkből, de rajtuk kívül a Kratochvil-ezredben több jegyzett művész is szolgált. Régi adósságot törlesztőnk azzal, hogy az alábbiakban a „4-es művészkör” egy kevésbé ismert tagja, Lestyán Béla rajztanár életpályáját, munkáit és munkásságát próbáljuk felvázolni. Maga a parancsnok is igen sokra tartotta: „Lestyán Béla rajztanár szebbnél szebb figurális rajzokban harctéri jeleneteket és emlékeket mentett meg az utókor számára. Ő rajzolta meg az ezred 1915. október 23-i éjjeli támadását a San Martino del Carsonál, ahol az ezred lendületes támadással kiverte a betört olaszokat, miközben egy olasz kormányozható léghajó bombákat dobott az ezredre. Ezt a képet a wieni földrajzi intézetben sokszorosíttattuk is. Lestyán zászlós egyik legsikerültebb munkája a sok közül az ezred Károly-csapatkeresztes okmánya, melyet szintén a földrajzi intézetben sokszorosíttattunk. Valósággal unikumszámba ment az ezred aranykönyve, amelybe minden kiválóbb tiszt, altiszt és honvéd hőstette külön kartonon volt leírva. A kartonokon a szöveggel összefüggő művészies fejlécek és díszítő rajzok voltak. Ezeket mind Lestyán készítette.”4 Lestyán Béla személyével hivatalos irat jóformán alig foglalkozik. Katonai anyakönyvi lap vagy nem készült róla, vagy 1918 augusztusától, amikor tiszti rangot ért el, nem maradt fenn. Épp ezért életpályájának áttekintésekor nagyrészt csak a családjában véletlenszerűen fennmaradt iratokra tudunk támaszkodni,5 illetve teljesen sporadikus adatokkal rendelkezünk róla a korabeli könyvészeti források alapján. 2 Babos Krisztina i. m. 34. szerint Kratochvil a frontvonal mögött műhelyt létesített, ahol a Doberdó köveiből faragtak a 4-es katonáknak szánt emléktárgyakat. - Ilyen, magántulajdonban levő, a 4. honvéd gyalogezred jelvényével díszített, a Monte San Gabriele márványosra csiszolt kövéből készített ezred-emléktárgy-levélnehezék szerepelt a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) Hadtörténeti Múzeum (HTM) „A Doberdó hőse. Kratochvil Károly altábornagy, a sokoldalú hazafi” című időszaki kiállításán (2016. június 3. - 2017. január 22.) is. 3 Az ezredmúzeum összegyűlt anyagából 1918 májusában Nagyváradon hadikiállítás nyílt, ennek ismertetőjéből alkothatunk fogalmat arról, mit tartalmazhatott. 1918-1919 folyamán ugyanis az ezredmúzeum anyaga megsemmisült, széthordták. 4 Kratochvil Károly: A volt nagyváradi m. kir. 4. honvédgyalogezred Hadimúzeumának keletkezése és pusztulása. In: Hadimúzeumi Lapok, II. évfolyam 5-7. szám 1926. november 25. Hiv.: Ságvári György: Tárgyiasult emlékezet. In: Ihász István-Pintér János (szerk.): Történeti Muzeológiai Szemle. A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. Budapest, 2005. 162. 5 A továbbiakban ld. a Léstyán család iratai + digitalizálás száma (a továbbiakban: LCs_), magántulajdonban.