Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Csekő Ernő: Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban és az azt követő években (Ifj. Leopold Lajos, Simon Elemér)

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV.

nárokat és orvosokat az összes harctéri intézményekben."39 Érdekes módon Simon az 1916. július 27-én nyílt, nagyszabású lembergi hadikiállítást ugyan megemlíti, azonban arra már nem tesz utalást, hogy ott a Vöröskereszt saját pavilonnal vett részt, s amelynek kiállítását a cs. és kir. 2. hadsereg vöröskeresztes megbízotti kara rendezte. A hadikiállításról a hadi helyzet alakulásának összefüggésében írt: „[1916.] iulius 27én nyílt meg a lembergi hadikiállítás, amely ünnep azonban a várost és frontunkat erősen veszélyeztető orosz előrenyomulás folytán igen nyomott hangulatban folyt le.”40

Pedig Lemberg egy monumentális, az Osztrák-Magyar Monarchia erejét és dicsőségét hirdető hadikiállítás színhelye volt 1916. július 27-től. A tágas parkban felépített főépületet számos pavilon vette körül. A hadikiállítás építésének parancsnoka a neves építész, Medgyaszay István volt. A vöröskeresztes pavilont testvéröccse, Medgyaszay Gyula tervezte.41 A vöröskeresztes havilap, a Magyar Vöröskereszt tudósításai szerint az egylet pavilonját ifj. Leopold Lajos főmegbízott-helyettes rendezte.42 A kórházi felvételekkel, sebesültszállító kocsi-makettekkel, valamint az egylet tevékenységét ábrázoló grafikonokkal illusztrált kiállítás „belső berendezésében szemléltetően képviselve vannak az ezen hadseregnél működésben lévő vörös-keresztes intézmények, azonkívül oktató modorban, tanulságos módon igyekeztek a rendezők a nagyközönséget kioktatni, mi módon lehet a legcélszerűbben a sebesült katonák szolgálatára, és melyek azok a szeretetadományok, amelyek kívánatosak, nem különben melyek azok, melyek küldetésétől el kell tekintenünk”.43

Ifj. Leopold Lajos magas kitüntetésekkel honorált frontszolgálatát az 1916- os év végén fejezte be. Előbb 1916 májusában az Osztrák Császári Ferenc József Rend lovagkeresztjét a Katonai Érdemkereszt szalagján, majd Vilmos császártól a porosz Vöröskereszt Érem III. osztályát kapta meg.44 Simon Elemér a cs. és kir. 2. hadseregnél Vöröskereszt-tisztségét 1917 májusáig viselte. Ekkor újfent katonai szolgálatra jelentkezett, ezúttal sikeresen a cs. és kir. 34. gyalogezredhez került a keleti hadszíntérre.

39 MNL GYMSM SL, Simon család i., Simon Elemér i., 1927-ben írt visszaemlékezése 37.

40 MNL GYMSM SL, Simon család i., Simon Elemér i., 1927-ben írt visszaemlékezése 32.

41 Potzner Ferenc (vál. és összeáll.): Medgyaszay István. Az építészet mesterei sorozat. Budapest, 2004. 130-142.

42 Magyar Vöröskereszt, 1916. június 10. 5.

43 Magyar Vöröskereszt, 1916. augusztus 10.6-7. Idővel a hadikiállítás Budapestre történő áthelyezéséről rendelkeztek. Az ifj. Leopold Lajos által rendezett vöröskeresztes kiállítás anyagát egykorú elképzelés szerint a Budapestre tervezett Vöröskereszt Múzeumnak kívánták átadni. Potzner Ferenc i. m. 137., ill. Magyar Vöröskereszt, 1916. augusztus 10.7.

44 Magyar Vöröskereszt, 1916. május 10.1., 1916. június 10.1.