Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Balaho Zoltán: A magyar - csehszlovák határ kialakulása 1919-ben és annak módosítása egy konkrét eseten keresztül. Avagy volt-e népszavazás Susán?
A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA 1919-BEN ÉS ANNAK MÓDOSÍTÁSA ...201 nyílegyenes és gerinces viselkedése előtt...”.15 Ezt azonban nem mindenki gondolta így! Az alispán szerint, ahogy azt a főispánnak írt 1928. november 14-i levelében kifejtette, a bíró cselekedetei nincsenek arányban a kitüntetés súlyával, ezért előterjesztésre nem tudja nyugodt lelkiismerettel javasolni.16 Végül a főispán indoklása megállta a helyét, mert az 1929. október 5-én keletkezett belügyminiszteri válaszban értesítették őt, hogy „A Kormányzó Úr Ő Főméltósága az 1929. évi szeptember hó 3.-án kelt magas elhatározásával a m. kir. miniszterelnök úr előterjesztésére Léhy Gábor Susa község bírójának közszolgálata alatt szerzett érdemei elismeréséül az V. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozni méltóztatott.”17 A kitüntetés átadásáról szóló beszámolóból megtudjuk, hogy arra 1929. december 11-én került sor Susán, „...ünnepélyes keretek között megtartott községi képviselőtestületi díszközgyűlésen...”.18 A dolog érdekessége, hogy a miskolci levéltárban hiánytalanul megtalálható kétkötetes Susa községi képviselőtestületi jegyzőkönyvben nincs nyoma az ünnepi ülésnek. Ez azért is baj, mert a vármegyei monográfiából tudjuk, hogy a bíró....1929-ben V. o. magyar érdemkeresztet kapott a kormányzótól, a megyétől pedig értékes ajándéktárgyakat.”19 Sajnos a szócikk nem sorolja fel az ajándékokat, pedig a bíróbot datálásának szempontjából ez igen lényeges lenne. A fényképen látható tárgyak vizsgálata azonban igazolta a feltételezést, miszerint mindegyik a díszközgyűlésen lett átadva Léhy Gábornak. Ez egyértelműen kiderül a cigarettatárcába vésett szövegből: „Susa Község Közönsége ajándéka Léhy Gábor bírónak hazafias tettéért. 1929. XII. 11-én.”20 Ezt a tintatartó aljára ragasztott címke felirata is megerősíti, ami szerint azt a helyi levente-egyesülettől kapta, 1929-ben. Tehát joggal feltételezhetjük, hogy az emlékbotot is ekkor kapta és nem 1923-ban, ahogy az Dobosy Lászlónál szerepel és ennek nyomán a Rubiconhzn. Ezt valószínűsíti a már bemutatott fénykép is. A háza kertjében lefényképezett bíró mellén ott a kitüntetés, kezében a bot, előtte az asztalkán pedig a többi ajándék, tehát nagy valószínűség szerint a kép az ünnepi közgyűlés napján készülhetett. A bíróbot készítéséről adatokkal nem rendelkezünk, csupán annyit tudunk, hogy feltehetően 1929-ben készült, Léhy Gábor kitüntetésének apropójából, a borsodi főispán ajándékaként. A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményében találhatók ugyan bíróbotok, de ezek nem hozhatók 15 Ugyanott 1487. 16 Ugyanott 22516/ai.l928. 17 Ugyanott 3650 szám. ein. 18 Ugyanott 1349. 19 Csíkvári Antal i. m. 20 A bíróbot kivételével az asztalkán látható tárgyak Léhi Zsolt (Léhi Zoltán fia) tulajdonában vannak. A Magyar Érdemkereszt azonban nincs a család tulajdonában, hollétéről nem tudnak.
