Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Kincses Katalin Mária: A zombori egész alakos Rákóczi-szobor-ügy
Az ELSŐ EGÉSZ ALAKOS RÁKÓCZI-SZOBOR TÖRTÉNETE 167 már-már megszavazta a szobrok átadását, amikor a szerb tartalékos tisztek egyesületének egyik képviselője közölte az ügyet tárgyaló közgyűlésen, hogy igényt tart az egyesület a szobrok bronzanyagára, mert abból kívánják elkészíttetni (nem Sándor, hanem) Péter szerb király emlékművét. A zombori testület így leszavazta a kérést, mire Nikolics József zombori ügyvéd felajánlotta az egyesületnek, hogy a bajaiak a szobrokért cserébe kifizetik annak ellenértékét. Ezt a szerb egyesület elfogadta, s a bajai képviselő-testület ezt követően megszavazta a kérdéses összeget. A szobrok ügye Zomborban ekkor vihart is kavart, mert egy vandál csoport megkísérelte azokat megcsonkítani, de nem tudtak bennük nagyobb, helyrehozhatatlan kárt tenni. A cikk szerint Belgrádból megérkezett az engedély, hogy a szobrokat Bajára szállítsák. „Baja városának közönsége kegyelettel várja a nemzeti függetlenség bronzba öntött hőseinek megérkezését” - zárul a Budapesti Hírlap tudósítása. Az Orosházi Friss Újság hét évvel későbbi, 1938. augusztusi híradása alapján mindezek ellenére egyértelmű, hogy a szobrok nem érkeztek meg Bajára.79 A városban ugyanis ekkor megint egy mozgalom indult, hogy a két szobrot átszállítsák, melyeket eltávolításuk után a Megyeháza pincéjében őriztek. Ez a mozgalom eredménytelen volt, s újabb híradást, több adatot nem találtunk annak történetéről. Zomborban 1912-ben végleg bebizonyosodott: a Rákóczi-kultusz eszköztára csak ideig-óráig volt elégséges az aktuális politikai kurzus számára az önreprezentáció kifejezésére. Rákóczinak, a nemzeti függetlenség szimbolikus alakjának a kultusza végső soron sehogyan sem illett a Habsburg birodalmi összetartozás kifejezését szolgáló kulturális, agitációs kelléktárba. A Monarchia szétesése után pedig elvileg okafogyottá válhatott volna a függetlenséget szimbolizáló fejedelem alakjának kultikus tisztelete, de nem ez történt. A Horthy-korszakban fellángoló szoborállítási láz azonban már a Rákóczi-kultusz további, két világháború közti történetének egyik fejezete. 79 Bácska haza akarja hozatni Rákóczi Ferenc és Schweidel tábornok zombori szobrát. Orosházi Friss Újság, 27. évfolyam 181. szám 1938. augusztus 12. 3. (Hírek rovat.)
