Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Kincses Katalin Mária: A zombori egész alakos Rákóczi-szobor-ügy

AZ ELSŐ EGÉSZ ALAKOS RÁKÓCZ1-SZOBOR TÖRTÉNETE

nem volt országos ünnepséget rendezni. Ezenkívül a Rákóczi-kultusz túljutott mozgósító erejének csúcspontján, csak gyengébb, utóhullámokat vert: már nem tudott sem tömegeket aktiválni, sem politikai indulatokat fegyelmezni.

Mindennek következtében nagy megkönnyebbüléssel számolhatott be a zombori főispán a miniszterelnöknek június 11-én kelt jelentésében arról, hogy az ünnepség méltó hangulatban zajlott, a pohárköszöntők - egyiken a császárt, másikon Csernoch érseket éltették —„minden politikai tendentiától mentesek voltak” (lásd az 5. mellékletet).

RÁKÓCZI A KULTIKUS SZEMÉLY ÉS A „REFORMKORI”

POLITIKUS

Thaly Kálmán a fejedelem első szobrának felállítását már nem érhette meg, de az ünneplés nagyrészt az ő monumentális életművének, mentalitásának szellemében, a Rákóczi-kultusz 20. század eleji ceremóniájának (az ünnepség elemei: szentmise, felvonulás, ünnepi beszédek, szavalatok, zártkörű estély) és gondolati elemeinek felelevenítésével zajlott, köszönhetően elsősorban Vértesi Károlynak, aki a megnyitó beszédet tartotta. Vértesi a rajongó kegyelet, az ünnepi hódolat romantikus pátoszával átitatott beszédében a kulcsmotívumok a sírás,61 amit a szimbolikus kultusz-hangszer, a „búgó hangú tárogató” hangja és a farkasbőrös kurucok serege kísér, s a fejedelem a nemzeti eszme: a függetlenség megtestesítőjeként szerepel.62 - Ezek egyben a Rákóczi-kultusz kulcsmotívumai. A Rákóczi-kultusz hangulatának, szemléletének, ceremóniájának felelevenítésével Vértesi végbevitte elképzelését: megteremtette a függetlenségi, szimbolikus politikai emlékezeti helyet a megyében.63 Dömötör Győzőnek a szobor történetéről készített összeállításában a kultusz további motívumai is fellelhetők: a tündöklő fejedelem önzetlen, lángoló hazaszeretete, mély vallásossága, eszményi férfiúi alakja - mind-mind a Thaly Kálmán munkássága nyomán elterjedt frázisokká vált hívószavak,64 amelyek ebben az időszakban a fejedelem ekkor már nyilvánvalóan hanyatló kultuszát jelentették.

A beszédeket követően Jászai Mari, a Nemzeti Színház művésznője szavalta el Dömötör Pál által már említett, erre az alkalomra írt ódáját, Rákóczi

61 A sírás a Thaly munkássága nyomán a fejedelem alakjához kötődő alapvető attitűd. Bővebben: Kincses Katalin Mária: Miért sír a fejedelem? Thaly Kálmán Rákóczi-ábrázolása és annak forrásai. (Kézirat, s. a.)

62 Vértesi Károly: Megnyitó. In: Dömötör Győző i. m. XVII-XVIII.

63 Gldsser Norbert 2013. i. m. 158-159.

64 Dömötör Győző: A szobor története. In: Uő i. m. V.