Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Magdó Csaba: Az Osztrák - Magyar Monarchia hadseregének vezetékes híradástechnikája - Katonai távbeszélők akkor és most
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. második világháborúban öt alatt volt. Ugyanakkor rendszerben tartottunk több, a Nagy Háború alatt is használt távbeszélőt. GYEREKEK EGYENRUHÁBAN? Nem, nem gyerekek, csak annyira, mint hasonló helyzetben akár mi, felnőttek is, ma. Mindössze az akkori körülményeket kell megismerni és belátni, hogy sok szempontból ugyanabban a helyzetben voltak. A telefontól való félelmüket elég hamar kinevelték belőlük, ezáltal felszabadultak bennük azok az érzelmek, amelyeket mi is személyesen ismerünk. Meg akarjuk mutatni másoknak (szinte mindenkinek) rég hőn vágyott, új szerzeményünket: egy új autót, bútort, táskát, pulóvert és igen, mobiltelefont. Nyugodtan mondhatjuk mai szóhasználattal, hogy menő dolog volt telefonosnak lenni, és ezt nem rejtették véka alá. Többéves kutatás alapján kijelenthetem, hogy a könnyebben fellelhető korabeli képek legalább háromnegyedén pózolnak a szereplők (mai szóval szelfiznek). Sokszor technikai hiba van a képeken (például több hallgató van a távbeszélőre kötve, mint lehetne), ugyanakkor a területet kutató számára valós bizonyítékokkal szolgálnak az addig csak olvasottakról, és emellett látni engedik az egyenruha mögött az embert. Ezek a képek közelebb visznek hozzájuk, a korszakhoz, a körülményekhez; a jelenet hangulata megnevettet vagy elszomorít, kicsit úgy érezzük, hogy megismertük és megkedveltük a rajta szereplőket. A képek akkori célja tulajdonképpen ez is volt, és mára sem kopott meg. Amikor otthon ránézek a több mint 100 éves, többségében működő készülékekre, eszembe jutnak a használóik, és az is, hogy ezek a telefonok öszszekötötték őket, nem csak fizikailag. Olyan pillanat ez, ami visszaigazolja a téma kutatására és továbbadására szentelt időt. All. képen több jel is utal a beállításra:- mindenki a kamerába néz, és pont beleférnek a képbe;- mintha csak az iskolapadban ülnének, tisztán, tettre készen; kézibeszélővel, póthallgatóval a fejen vagy jegyzetelve;- még virág is jutott a telefonra, vázában. A menőségre visszatérve: több módszer is van arra, hogy az akkori pénzösszegeket mai vásárlóértékére átszámoljuk, és ezek némileg eltérnek egymástól. A budapesti Ericsson 1914-es, „a t. c. katonai hatóságoknak” összeállított nettó, csomagolási költséget nem tartalmazó árjegyzékében8 egy két dupla elemet tartalmazó telepszekrénnyel együtt a budapesti új gyárból szál-8 »ERICSSON« Magyar Villamossági Részvénytársaság (ezelőtt Deckert és Homolka), Budapest: Katonai telefonok és jelzőkészülékek a gyalogság számára, árjegyzék, 1914. 5.