Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Vastag Gazsó Hargita: A porvárosi Kávé Mátyások - Munk Artúr: A hiterland. A mögöttes országrész háborúja
110 HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. ezredkommandónál van.”23 A Napló 1915-1916 szövegében a dekkolás szimulálást jelent. A történet követi Műnk Artúr valós, a naplójából is ismert első világháborús útvonalát: Klenakot, Szabácsot. ír az elbeszélő a szabácsi harcról, a segélyhelyekről is, tehát a személyes érintettség felfedezhető benne. Az árkok mentén helyezik el a rögtönzött segélyhelyeket, odahozzák az egyre több sebesültet a szanitécek, az egészségügyi katonák. Néhány azonos szál figyelhető meg a szerző egykori valós, háborús tapasztalata - amelyet Napló 1915-1916 című kötetéből és hagyatékából, noteszeiből ismerünk - és A hinterland elbeszélőjének háborús történetei között. A Napló 1915-1916 című kötetben megismerkedünk a színlelő csapatukkal Klenak környékén: „Hogy mi az a tüntető csoport? Csak az tudja, aki végigcsinálta. Naponta 10-30 - sőt 60 kilométeres túrák. Az ezred éjjel nappal menetelt. Hol itt, hol ott bukkantunk föl. (Hogy a szerbek azt higyjék, hogy mi sokan vagyunk.)”24 A hinterland című kötetében ekként fordul elő ismét a téma: „Már napok óta vándoroltak a poros utakon. Kora reggeltől késő estig, keletről nyugat felé, aztán vissza. Naponta negyven kilométert. (...) - Ostobaság. Ma fél füllel hallottam, hogy mire megy az egész. Tüntetés. Mutatni akarják az ellenségnek, hogy milyen sokan vagyunk.”25 Mindkét kötetben visszatérő elemként köszön vissza a szabácsi utcákon bomló, puffadt hasú ló, mellette halott huszára, a szabácsi templomkertben szorongó asszonyok és gyerekek, dunnák, csomagok; a vöröskeresztes marhakocsik, amelyek Szabácsról indulnak a sebesültekkel. A galíciai ütközetükről a Napló 1915-1916 című kötetéből tudjuk, hogy Műnk ezrede úgy teszi meg a visszavonulást, hogy közben a hangulatuk rossz a győzelem ellenére is, hiszen kevés ételt kapnak. „Az élelmezés kritikán aluli. Természetes, mert az összes élelmezési csapatok már visszafelében mozgásban vannak és nem nagyon fekszik a szivükön a bakák sorsa. Fő, hogy ők - megmenekülnek.”26 A hinterlandban pedig egy mellékszereplő szól a Galíciában történtekről, Jeney zászlós, akivel Budapesten találkozik a főhős, Stein Leó. A szörnyűség csak az ütközet után következett. A rükcugot üres gyomorral tették meg a kiéhezett bakák. Visszavonulásnál nincs menázsi, mert a gulyáságyúk a manipulánsokkal együtt elérhetetlen távolságokra menekülnek vissza, a konzervákat pedig az ütközet előtt fogyasztja el a bakatársaság. Nehogy az ellenség zabálja meg.”27 23 Műnk Artúr: Napló 1915-1916. Szabadka, 1999. 68. 24 Uö 16. 25 Műnk Artúr i. m. 10-11. 26 Műnk Artúr i. m. 1999.24. 27 Műnk Artúr i. m. 1981. 34.
