Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Kincses Katalin Mária: Sebesült- és katonaélet a hátországban Házi Jenő visszaemlékezései alapján - Adalékok az első világáborús kórházi sebesültellátás történetéhez

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III.

Flávia, Hermina és Virginia nővérek szorgoskodtak. Különben a legénységnél is a munka gerincét ők végezték. Maguk a megtestesült angyalok voltak. Bennük lehetett szemlélni, hogy a katolikus vallás tanainak a követése micsoda erős és csodaszép jellemet bír nevelni a gyönge női nemből is.”28

A naplóban ezt követően a fiatalember Házi hosszú oldalakon keresztül méltatja az apácák kiváló külső és belső tulajdonságait, aprólékos részletességgel. Ez is nagyban hozzájárulhatott felépüléséhez, pedig akkor még nem is gondolta, hogy nem utoljára fogják itt ápolni. Ugyanis amikor az Ojtoziszorosban másodszor is megsebesült 1916 decemberében, egyből itt fogadták és ápolták.

Összegzésül: bár mindegyiknek gyógyító funkciót szántak, Házi Jenő példáján keresztül négy nagyon eltérő funkciójú, színvonalú, beállítottságú, szellemiségű hátországi intézményről, kórházról szerezhettünk villanásnyi benyomást. Elsősorban a szakszerű ellátásnak, az áldozatos, eredményes beteggondozásnak, de a véletlennek, a szerencsének, valamint - s láthattuk ezt is - az agilis fellépésnek, a határozottságnak egyaránt nagy szerepe volt a sebesült katona gyógyulásában, sorsának alakulásában.

28 Napló, II. füzet, 1915. május 18. - augusztus 19.