Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Kincses Katalin Mária: Sebesült- és katonaélet a hátországban Házi Jenő visszaemlékezései alapján - Adalékok az első világáborús kórházi sebesültellátás történetéhez
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III. zat, ami a mai Üllői út 25. szám alatt volt. Az épület nevét sokkal korábban, még gróf Széchenyi István javaslatára kapta 1832-ben, s azt homlokzatán is feltüntették, ezért nevezték Közteleknek az épületet. A levéltári fondjegyzék tanulsága szerint ez nem tiszti kórház volt, hanem valószínűleg az I. számú sebészeti klinika alárendeltségében működtetett ideiglenes betegápoló hely. Az Üllői úton ugyanis nem volt hadikórház ekkor.15 Az első hetekben nyugodtan várja épülését, sorsán elmélkedik: „Ha most visszagondolok azokra a napokra, méltán bámulat tölt el lelkierőm nagysága felett - emlékezik vissza. - Boldognak éreztem magamat, mert kötelességemnek híven eleget tettem, és ez a belső megelégedés hihetetlen nagy hatással volt rám. Nem kételkedtem, nem aggodalmaskodtam, bíztam erősen és megtántoríthatatlanul nemcsak a felépülésemben, hanem ügyünk igazságában és sikerében. (...) Az új helyzetemmel mindenképen meg voltam elégedve, csak az orvosi kezelés hagyott sok kívánnivalót maga után. Többnyire lábadozó tisztek voltak itt, és magam voltam az egyedüli súlyos sebesült, aki ágyhoz volt kötve. Klinikára való átvitetésem sok nehézségbe ütközött volna, így állandóan egy szigorló orvos kezelt, aki bizony sok mindent másképp csinált, mint kellett volna. Sok babra-munkát végzett minden kötözésnél, mely emiatt mindig jó egynegyed óráig eltartott. A kezelés körülbelül egy hétig még csak megjárta, mert nemigen volt fájdalmas. A kötés levételekor, mely át- és át volt ázva vérrel, a sebekből kinyomkodta a gennyet, miközben alkohollal lemosta azok környékét. Majd a sebre hydrogenium hyperoxidot öntött, mi égetett, mint a tűz, és valósággal forrott a nyílt seben, ezután jodoformmal letisztította a sebet, mi hasonlóképp fájdalmas műtét16 volt. Mikor ezzel is elkészült, tiszta gézre szárító kenőcsöt rakott, és azt a sebekre helyezve vattával alaposan befedte, majd többnyire két gombolyag kötszerrel bekötötte. A kötést, meg kell adni, alaposan értette, az igaz, hogy a kötőanyaggal nem takarékoskodott. Míg a kezelésnek ez a formája tartott körülbelül egy hétig, nem éreztem, hogy lázam lett volna. Lázmérés kezdetben egyáltalán nem volt.” 17 S ekkor kezdődtek a problémák. „Tisztán, csakis a vallási okok bírtak rá, mindjárt az első napokban, hogy megtudjam, hogy a kongregációi Otthon épületében is van egy kórház felállítva, lépéseket tettem az oda való átmeneteire. (...) Azonban Verebély, ha látszólagosan nem is gördített ez elé 15 Budapesti hadikórházak: Márvány utcai hadikórház, Szófia főhercegnő hadikórház, József műegyetemi hadikórház, Andrássy úti hadikórház, Nádor és Hold utcai hadikórház, Attila úti hadikórház, Váczi úti iskolai hadikórház, Golgotha úti hadikórház, Pannónia hadikórház, Új Szent János hadikórház, Váci honvéd hadikórház. Kiss Gábor i. m. 26. 16 Értsd: művelet. 17 Napló, II. füzet, 1915. április 20. - május 17.
