Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Suslik Ádám: Hatósági intézkedések a civil lakosság élelmiszerellátására. Új élelmiszerek megjelenése a piacon Sopron vármegye példáján 1917 - 1918
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III. A Földművelésügyi Minisztérium 1918. szeptember 23-án kormányrendelettel zár alá vette a bükk- és tölgymakk termést is, amely az adott évben rendkívül magas hozamot mutatott. A jelentés szerint minden egyes vagon bükkmakkból 2000 kg olajat és 8000 kg magpogácsát nyertek ki takarmányozásra. Ezért a további gyűjtésekkor 100 kg bükkmakk beszolgáltatása után 2 kg liszt ellenszolgáltatásban részesültek az átadók.28 A KENYÉR KÉRDÉSE A háború kezdetétől egészen 1915. január 10-ig a liszt- és kenyérigazolványok (jegyek) bevezetésére nem került sor, ekkortól viszont a Belügyminisztérium elrendelte ezek alkalmazását főleg a városi lakosság érdekeire hivatkozva.29 Az állami beavatkozás nagyobbrészt a fokozódó keresletnek és a kisebb liszt- és gabonatulajdonosok visszatartó magatartásának köszönhetően valósult meg. Az évről évre elkészített összeírások Sopron vármegyében is hiányt mutattak. A hiányba viszont nem számolták bele azokat a készleteket, amelyek a pékeknél, sütőknél, fogyasztási szövetkezeteknél és a lisztkereskedőknél kint lévő készletként maradtak meg. Kisebb községeknél az egyedüli lisztelárusítók a fogyasztási szövetkezetek voltak, amelyek a központtól vagy a Hangya Szövetkezettől kapták a lisztet. A lisztet csak lisztutalványi könyv ellenében, valamint az előírt nyilvántartás vezetése mellett adhatták ki. Az eladási árnak hatósági árat szabtak meg. Mindezek ellenére a kenyér előállításában is megjelent a hamisítás. A kenyeret kevert lisztből vagy fűrészporból állították elő. Kevert esetben előbb rozslisztet vagy árpát, később pedig kukoricalisztet adtak hozzá, amely így a kenyérnek édeskés ízt adott.30 1917 márciusáig szokásban volt, hogy a német származású tiszteket, akik hosszabb-rövidebb ideig az ország és a vármegye területén időztek, gazdagon megvendégeljék, azt a látszatot keltve, hogy nem szenvedünk élelmiszerhiányban. 1917. március 23-tól ezt már a Honvédelmi Minisztérium tiltja be.31 Az év kezdetétől az alispáni hivatal állandó levelezésben állt a közélelmezési hivatallal abban az ügyben, hogy a hadsereg kötelékébe tartozó, de legénységi állományú egyének a polgári lakosságnak kiutalt kenyéradagból részesülhetnek-e, vagy sem. Döntés született arról, hogy ha az egyén katonai munkásosztagon keresztül áll alkalmazásban a hadi célú üzemekben vagy 28 MNL GYMSM SL IV./B. 409. Bükk és tölgymakk termés zár alá vétele. 15273./1918. ügyirat. 320. doboz. 29 MNL GYMSM SL IV./B. 409. Kenyérfogyasztás szabályozása. 439/1917. ügyirat. 290. doboz. 30 Egry Gábor i. m. 297. 31 MNL GYMSM SL IV./B. 409. Német tisztek megvendégelésének eltiltása. 4113/1917. ügyirat. 295. doboz.
