Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Szőts Zoltán Oszkár: A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első világháború 1945 előtt

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III.

vádjának megcáfolásával. A munka jó úton halad a sorra megjelenő forráskiadványokat tekintve.90 Jánossy cikke ezen kutatásokat ismerteti, különös tekintettel az osztrák kiadványokra. Szerinte az eddigi eredmények alapján „a békeszerződésekben történt erkölcsi megbélyegzésünk ma már megdöntöttnek tekinthető. Az igazság azonban feltartóztathatlanul fog haladni továbbra is a maga útján, mert nemzetek sorsát politikai gyilkosságokra felépíteni, vagy nemzeteket hamis okmányok alapján erkölcsileg egyszer, s mindenkorra elítélni nem lehet. Az igazságtól nekünk nem kell tartanunk, mert az mellettünk tanúskodik.”91

Leszögezhetjük tehát, hogy a Horthy-korszak legfontosabb civil történettudományi szakfolyóiratában, amely az állami élettel is összefonódott, 1914 és 1945 között mindössze egy első világháborúval kapcsolatos tanulmány jelent meg, ami a magyar háborús felelősség kérdését tárgyalta és kívánta elhárítani. A megjelent tanulmányok száma tehát éppen 1/53 része a Hadtörténelmi Közleményekben megjelentekének.

Recenziók tekintetében valamivel jobb az arány. A Hadtörténelmi Közlemények 105 írásával szemben itt - Julier Ferenc már említett cikkével együtt - 47 írás áll, azaz átlagban minden évre jutott egy vagy kettő, de még mindig feleannyi jelent csak meg, mint a másik folyóiratban.

Milyen témájú könyveket ismertettek a Századokban? A 47-ből 7 a háború utáni forradalmakhoz kötődik: Domanovszky Sándor bemutatta Tormay Cecil és Esterházy Miklós gróf emlékiratait, valamint Győry Tibor A proletárdiktatúra a közegészségügy terén című írását.92 Breit József A magyarországi 1918/1919. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború története című munkájának mindkét kötete külön feldolgozást kapott.93 Pourtalés gróf emlékirata, valamint Sviezsényi Zoltán Hogyan veszett el a Felvidék? című munkája jelenti a maradék két forradalmak kori recenziót.94

A Hadtörténelmi Közleményeknél is említett reprezentatív sorozatok közül József főherceg visszaemlékezése négy,95 Tisza István munkái kettő,96 a Hadilevéltár sorozata egy97 cikket kapott. Ezek között négy szűkebb értelemben vett hadtörténeti munkát,98 három emlékiratot vagy naplót99 és huszonhárom külpolitikai-politikai-diplomáciai jellegűt100 találunk. Utóbbiak kimagasló száma alátámasztja Jánossy Dénes korábbi állítását, hogy a háború diplomáciai előkészítésének tanulmányozását kiemelten fontosnak tartották tudományos szempontból, a háborús felelősség vádjának elhárítását szem előtt tartva. Egyik fenti kategóriába sem illett bele Pilch Jenő Horthy-életrajzának, Teleszky János A magyar állam pénzügyei a háború alatt című művének és Mohácsy Béla A magyar királyi államvasutak a világháború alatt című munkájának recenziója.101 Érdekes, hogy a Hadilevéltár sorozatán kívül egyik első világháborúról szóló összefoglaló munka sem érte el a Századok szerzői gárdájának ingerkü