Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Szőts Zoltán Oszkár: A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első világháború 1945 előtt

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III. és a politika tehát egymással összefügg, sőt „annyira egymásba kapcsolódik, hogy kölcsönös megértés nélkül hadisikert el se gondolhatunk”.76 E gondola­tok mentén elemezi végig a háború stratégiai és taktikai tapasztalatait, az új fegyverek alkalmazhatóságát, a vezetés lehetséges döntéseit. Analíziséből azt a következtetést vonja le, hogy a stratégiai tervezés kulcsfontosságú, ugyan­akkor minden hadi akciónál a rendelkezésre álló erő maximumát egyesíte­ni kell, hogy az a véráldozat minimalizálásával döntést érhessen el. Ez nem lehetséges rátermettség, pozitív katonai tudás és rendszeres nevelés nélkül. Mindehhez viszont a morált is magas szinten kell tartani.77 Miért olyan fon­tos ez a tanulmány, hogy kiemeltem a többi közül? Azért, mert ez az egyet­len olyan tanulmány a Hadtörténelmi Közleményekben 1914 és 1943 között, amely az első világháborúval elméleti szinten foglalkozott, annak tapaszta­latait akarva levonni. A szövegből fehéren-feketén kiderül, hogy az első vi­lágháború tapasztalatait a tisztképzés használta, a jövő háborújára készülve. A totális háborúban az egész államgépezet küzd, tehát az egész államot kell háborúra felkészíteni, nemcsak a hadsereget. Ez pedig egy olyan doktrína, amelyről egy területi revízióra készülő állam esetén nem feledkezhetünk meg. Ez megmagyarázza az első világháborús hősök kultuszának fontossá­gát, a magyar katona hősiességének állandó hangsúlyozását és a Turbucz Dá­vid kutatásaiból78 jól ismert vezérkultusz fokozatos erősödését is. A Századok rendszeresen közölte a Magyar Történelmi Társulat igazgató­választmányi üléseinek és közgyűléseinek jegyzőkönyvét, illetve a szervezet költségvetésére vonatkozó adatokat. Ezek 1914 és 1918 között reflektáltak a folyó háborúra is, azonban jelen ismertetésben ezekre nem térek ki, ahogy a lap folyóiratszemle rovatára sem. Noha ebben is találhatunk első világhábo­rúra vonatkozó tételeket, de e név nélküli rövid szemlecikkek feltárása men­nyiségükre tekintettel külön tanulmányt igényelne. A Századokban 1914 és 1945 között - az előző bekezdésben kizártakat nem számítva - kereken 50 első világháborúhoz kapcsolódó cikk jelent meg. Ez nagyságrendekkel kevesebb a Hadtörténelmi Közlemények 175 cikkénél. Ráadásul ebből az 50-ből 46 recenzió vagy könyvismertetés. A négy nem kiadványt ismertető cikk a következőkből áll: Julier Ferenc Az 1914-1918. évi világháború új megvilágításban című írása a Kisebb közlemények rovat­ban jelent meg, de valószínűleg csak terjedelmi okokból került ide.79 A cikk ugyanis a Hadilevéltár első világháborús könyvsorozatát ismerteti.80 Török Pál Ferenc József című kétrészes írása az egykori császár életrajzát vázolja fel.81 A második közlemény utolsó három oldalában van mindössze szó a vi­lágháborúról, ott is annak előkészítését, Ferenc József vívódását mutatja csak be a szerző - forrásmegjelölés nélkül. A fennmaradó két tanulmány közül az egyik voltaképpen nem is az, hanem Csánki Dezső a Magyar Történelmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom