Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Szőts Zoltán Oszkár: A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első világháború 1945 előtt

Szőts Zoltán Oszkár: A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első ...

történetének korszakait bemutató nagy tudományos és népszerűsítő összefoglalók (például a millenniumi tízkötetes magyar történet) elkészítésében egyaránt. A Magyar Történelmi Társulat vezetősége szorosan összefonódott a hivatalos kultúrpolitikáéval 1945 előtt. Elnökei 1913 és 1916 között Thallóczy Lajos, 1917 és 1932 között Klebelsberg Kunó, 1933 és 1944 között Hóman Bálint voltak.12 Valamennyiük politikában betöltött szerepe ismert, így ezekre nem térek ki. A Századok a civil történetírás egyik legfontosabb fóruma volt 1945 előtt - ahogy most is.

A Hadtörténelmi Közlemények 1914 és 1943 között összesen 175 első világháborús tárgyú írásnak adott otthont. Ebből öt forrásközlés, három felhívás vagy programadás, 105 recenzió, 53 tanulmány és kilenc tárcajellegű publicisztika. 1914-ben még nem jelent meg a folyó háborúról írás, de már 1915-ben megérkezett az első fecske, amely A nagy háború írásban és képben című folyóiratot ismertette.13 Az 1914-es évfolyamon kívül az 1942-es az egyetlen ebben a korszakban, ahol egyáltalán nem jelent meg első világháborús írás. Nem ez a jellemző, évente átlagosan 5,83 témába vágó cikk látott napvilágot. A legtöbb első világháborús cikk 1928-ban került be a lapba, ekkor 27 kapcsolódó írás jelent meg. Ha a tendenciákra figyelünk, a TO-es években évi 1-2 írást találunk, a ’20-as években esztendőnként 10-15-öt, a '30-as és ’40-es években viszont csak 4-5 jelent meg egy évfolyamban, tehát addigra érezhetően csökkent a téma iránti érdeklődés.

Az első programadás-jellegű felhívás 1917-ben jelent meg Lukinich Imre tollából Háborús emlékeink megmentése címmel.14 A szerző kifejtette, hogy a világháború történetét csak minden részletre kiterjedő anyaggyűjtés után lehet megírni. Felhívta a figyelmet, hogy a nyomtatott anyagokat a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára gyűjti.15 Fontosnak tartotta a nyomtatásban meg nem jelent írott emlékek gyűjtését is, amelyeknek a létrehozandó Hadilevéltárba kell kerülniük. Hangsúlyozta, hogy idetartoznak a hivatalos iratok, a harctéri naplók, levelek, nóták, anekdoták, mesék és katonai sztorik is. Javasolta, hogy minden ezred állítson össze múzeumot világháborús szereplése kapcsán, mindehhez a fényképek lehető legszélesebb körű összegyűjtésére van szükség. Megállapította, hogy „A honvéd hadilevéltár és múzeum kérdése nem politikai kérdés, hanem a honvédség jövő nemzedékének nevelése szempontjából föltétlenül figyelembe veendő nevelési eszköz, mely tanít, buzdít és lelkesít.”16 1925-ben a Hadtörténelmi Levéltár felhívását tették közzé egykori tisztek részére, hogy díjazás fejében írják meg a világháború eseményeit.17 1938-ban pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a Hadilevéltár első világháborús cikk-kivágat gyűjteményét rendezték, és ezentúl a kutatók rendelkezésére áll.18

A lap öt alkalommal közölt első világháborús forrást a vizsgált időszak-