Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Szőts Zoltán Oszkár: A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első világháború 1945 előtt
Szőts Zoltán Oszkár: A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első ... Iay Winter és Antoine Prost 2004-ben franciául, majd 2005-ben angolul megjelent esszéjükben az első világháborúval foglalkozó kutatókat három generációra osztották.1 A három generáció, amiről szó van, az első világborút megélt kutatóké, az ötvenes éveké és a kilencvenes éveké. Winter újabb, 2009-es munkájában e háromhoz hozzátett egy negyedik nemzedéket is. Új elméletében a korábban meghatározott hármat változatlanul hagyta, de napjaink kutatóit már újba sorolta, s ennek a transznacionális jelzőt adta.2 A szerzőpáros a generációs elméletet az angol, a francia és a német történetírás koronkénti vizsgálatával állította fel. Az elsőben, amely a háború kezdetétől a második világháború végéig tartó korszakot jelenti, a diplomáciai és a katonai megközelítések az elsődlegesek. Ekkoriban gyakran keveredett a történetírás és a visszaemlékezés műfaja. A szerzők, bármilyen nemzetiséghez tartoztak is, elsősorban a háborús felelősség kérdésére összpontosítottak, mivel történetileg igazolni kívánták kormányaik háborús téziseit. A háborút tehát bűntényként ábrázolták, ahol meg kell jelölni az elkövetőket. A történészek a korszak folyamán jellemzően eseményközpontúan, a harcok négy és fél évére koncentrálva közelítették meg a világháborút, amelyet felülről, a katonai és politikai vezetők és a diplomaták szemszögéből vizsgáltak.3 Nagy számban jelentek meg emellett naplók, visszaemlékezések. Az ehhez a nemzedékhez tartozó munkák ennek ellenére sokkal inkább szóltak a háborúról, mint a benne harcoló katonákról, szerzőik a folyamatokat kívánták láttatni, nem az eseményeket megélők tapasztalatait.4 Pollmann Ferenc és Pók Attila 2015-ös írásaikban már rámutattak, hogy a magyarországi első generáció hasonló adottságokkal rendelkezett, és hasonló intenzitással dolgozott, mint a nyugat-európai, azonban a többi nemzedék csak biológiailag feleltethető meg nyugati társainak.5 A Hadtörténelmi Közleményekben és a Századokban 1945 előtt megjelent írások vizsgálatával a két kutató az első nemzedék kapcsán tett megállapítását kívánom bizonyítani. Az első világháborúval kapcsolatos, 1945 előtti publikációkat vizsgálva fontos tudni, hogy a civil történetírás ekkor még nem fért hozzá az első vi
