Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Kaba Eszter: "Hadifogoly felesége voltam" - Női életutak az első világháborúban

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III.

A számos, egymásnak ellentmondó ítélet igencsak foglalkoztatta a közvéleményt, hiszen az Oroszországban kötött házasság érvényességének kérdése azok számára is fontos volt, akik Magyarországra érve is ragaszkodtak feleségeikhez és gyermekeikhez.32

A jogi helyzet tisztázatlanságát mutatja, hogy az 1920-as években a Magyar Közigazgatás Anyakönyvi ügyek című rovatában többször is találkozunk a helyi jegyzők, anyakönyvvezetők problémájával, akik a folyóirattól reméltek útbaigazítást arra nézve, hogyan anyakönyvezzék a vegyes házasságokból származó gyermekeket, illetve elismerjék-e érvényesnek az Oroszországban kötött házasságot bizonyító okmányokat. A válaszadók is tanácstalanok voltak - érvényes jogszabály hiányában az érdeklődőket a Belügyminisztériumhoz utasították azzal, hogy majd ott válaszolnak kérdéseikre.33

Sokáig még a jogászok sem jutottak dűlőre a kérdésben: 1926-ban a sajtóban fejtette ki a másiktól eltérő véleményét Sztehlo Kornél magyar királyi udvari tanácsos és Sömjén László, a királyi ítélőtábla egyik bírája. Sztehlo 1926 októberében a Budapesti Hírlap hasábjain tisztán jogi érveket sorakoztatott fel a szovjetházasság érvényessége mellett. Véleménye szerint a házasság érvényességét tisztán jogi és nem érzelmi, erkölcsi alapon kell megítélni, a jogi helyzet tisztázásához pedig elegendő a magyar házasságjogra vonatkozó törvény34 ismerete, és a törvény 113. § szerint „A házasság érvényessége a házasságkötés alaki kellékeinek tekintetében a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint ítélendő meg.” A paragrafus értelmében tehát nem azt kell nézni, hogy az Oroszországban kötött házasságok megfelelnek-e a Magyarországon honos alaki követelményeknek, hanem azt, hogy megfelelnek-e a (Szovjet-)Oroszországban érvényes jogszabályok követelményeinek. Ez a jogszabályi tétel akkor is érvényes, ha - mint jelen helyzetben - az orosz törvényeket egyáltalán nem ismerték.35

Sömjén László ezzel ellentétes álláspontot képviselt és megvédte az Igazságügy Minisztérium eljárását, amely a Szovjet-Oroszországban kötött frigyeket „közigazgatási úton ágyasságnak minősítette”. Sömjén véleménye szerint csak azok a vegyes házasságok tekinthetők Magyarországon érvényesnek, amelyeket 1917. december 20. előtt, valamelyik egyházi felekezet előtt kötöttek, a bolsevik uralom alatt kötött házasságok viszont - még ha

32 Mi lesz a szovjetházasságokkal? 8 Órai Újság, XII. évfolyam 217. szám 1926. szeptember 25.4.

33 Magyar Közigazgatás, XLI. évfolyam 8. szám 1923. február 25. 4.; Magyar Közigazgatás, XLIV. évfolyam 34-35. szám 1926. augusztus 29. 9.

34 1894. évi XXXI. törvénycikka házassági jogról. https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny7docicU89400031. TV (a letöltés ideje: 2019. február 7.)

35 Sztehlo Kornél: A szovjetházasság érvényességének kérdése. Budapesti Hírlap, XL. évfolyam 239. szám 1926. október 9. 5.