Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Kaba Eszter: "Hadifogoly felesége voltam" - Női életutak az első világháborúban

Kaba Eszter: „Hadifogoly felesége voltam” sokan kényszerültek pusztán anyagi okoknál fogva arra, hogy kezdeményez­zék ezt az eljárást. Akadtak olyanok is, akik másképp döntöttek, és még a húszas évek végén, a harmincas évek elején is családtagjaik hazatérésében reménykedtek - erről tanúskodnak azok a rövid híradások, melyeket a Szovjetunióban megjelenő magyar nyelvű lapokban, a Kis Újságban és a Sarló és Kalapácsban tettek közzé a hozzátartozók. AZ OROSZORSZÁGBÓL HAZAHOZOTT FELESÉGEK HELYZETE A hadifogoly-feleségek másik nagyobb csoportjához tartoztak azok az asszo­nyok, akik eleve hadifoglyokkal házasodtak össze - az ő életükből kimaradt a férj hazatérésére való várakozás, történetük azonban legalább annyira for­dulatos, mint már említett társaiké. A fennmaradt naplók, visszaemlékezések tanúsága szerint a bizonytalan ideig tartó tábori élet és az állandósult nőhiány minden foglyot megviselt. A hadifogolytáborba érkező, élelmiszert, pénzt vagy más segélycsomagot szétosztó vöröskeresztes hölgyek látványa is hatalmas dolognak számított, a látogatások után napokig tárgyaltak kinézetükről, hangjukról, azok a fog­lyok pedig, akiknek még egy kitüntető női kézfogás is jutott, valósággal a föld fölött jártak az örömtől.21 Ez a nem természetes helyzet okozta, hogy a hadifoglyok sokszor kép­zeletbeli barátnőt választottak (amihez legtöbbször egy újságban megjelent fénykép adta az ihletet), illetve érdeklődésük az oroszországi nők felé for­dult.22 Sokan megnősültek kint Oroszországban és feleségeiket, gyermekeiket is magukkal kívánták hozni Magyarországra, ami a hazatéréskor egész sor jogi problémát eredményezett és anyagi természetű kérdéseket vetett fel. A magyar kormány a Magyarországon honos foglyok hazaszállítására nem rendelkezett elegendő pénzzel - egyrészt a társadalom szolidaritására, másrészt külföldi segítségre támaszkodva próbáltak gyűjteni a férfiak haza­hozatala érdekében. Huszár Károly egykori miniszterelnök még Ameriká­ban is járt, hogy az ottani magyaroktól gyűjtsön pénzt a foglyok számára.23 A szűkös anyagi keret miatt merült fel a kérdés, hogy az idegen - jelen eset­ben orosz - nőket és gyermekeiket egyáltalán hazaszállítsák-e, hiszen min-21 Leopold Ehrenstein: Der Fall der Festung Przemysl. Der sibirische Engel Elsa Brändström. Bratislava (Pressburg), 1937. 22 Az orosz nőkről hosszabban ír Kohányi Kálmán tartalékos zászlós naplójában. Kaba Eszter: „Drága jó szüleim!” Kohányi Kálmán naplója az orosz fogságból, 1914-1915. Múltunk, 2018/2. 26-62. 23 Huszár Károly agitációs útja Amerikában. Pesti Hírlap, XLII. évfolyam 128. szám 1920. május 29. 1. I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom