Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Kaba Eszter: "Hadifogoly felesége voltam" - Női életutak az első világháborúban
Kaba Eszter: „Hadifogoly felesége voltam" nak feleségével, a hitvesi levélváltás a ma is élő leszármazottaknak köszönhetően maradt fent. A levelek őszinte szeretetről és a másik iránt érzett tökéletes bizalomról árulkodnak, a férj „Egyetlen, édes jó Kamillácskám!”-nak, míg a feleség „Egyetlen jó Cornélkám!”-nak szólította házastársát. Az asszony a családfő távolléte alatt az apa iránti tiszteletre és szeretetre nevelte két gyermeküket, az idősebb Klárát és a kis Jancsikát, akit édesapja hétévesen, Csótról hazatérve ismerhetett meg, a kisfiú ugyanis már az apa bevonulása után született. Az édesanya nevelése minden tekintetben sikeres volt - ezt bizonyítja az a levél is, amelyet a kisgyermek a leszerelőtáborba édesapjának írt: „Édes jó Apuskám! Ne sokáig hagy várni, mert én már szeretnélek látni, Kezedet csókolja Jancsikád.”5 Telkessy Kamillának társadalmi pozíciója és vagyoni háttere nyilvánvalóan könnyebb sorsot biztosított, mint azoknak az asszonyoknak, akik férjük távollétével a család egyetlen keresőjét vesztették el. A nyugodtabb életkörülmények és a férjével való rendszeres kapcsolattartás tette lehetővé, hogy az apakép sok-sok év elmúltával is elevenen éljen a gyerekekben és a tágabb környezetben is. Más volt azoknak a nőknek a helyzete, akik arra kényszerültek, hogy munkát vállaljanak: az állandósuló anyagi gondok közepette aligha maradt idejük-energiájuk arra, hogy egy évek óta távol lévő apa képét (akiről talán fénykép sem maradt) élővé varázsolják a mindennapokban. A vidékiek sorsa különösen nehéz volt - a mezőgazdasági munkából élőknek elengedhetetlen volt a férfikéz, amit a magyar állam a hazánkban állomásozó, főként Oroszországból idekerült hadifoglyokkal kívánt pótolni.6 A hadifogoly-munkaerő révén tehát újra elérhetővé vált a „férfi” és - noha nem szükségszerűen, de - átvehette a távol lévő családfő helyét. 5 Itt szeretném megköszönni Karkiss Jánosnak, hogy a családi levelezést a rendelkezésemre bocsátotta. 6 A hadifoglyok munkavégzését a földművelésügyi miniszter két rendelete szabályozta: 1915. évi 19.031 sz. rendelet, illetve az 1915. évi 24.065 sz. rendelet. Magyarországi rendeletek tára. Budapest, 1915. 842-848., 852-853. 1. kép ■ Karkis Kornél (Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, 303. fond)
