Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Prohászka László: Bory Jenő Szarajevóval kapcsolatos művészeti és építészeti munkássága

Prohászka László: Bory Jenő Szarajevóval kapcsolatos művészeti és építészeti tevékenysége

A szobor hátteréül szolgáló szoborfülkét színes mozaik díszítette. Az ihletett szépségű Pietá-szobor fülkéje fölött kovácsoltvas örökmécses égett. A hídfő átelleni oldalára kőből faragott padot készített a művész, latin nyelvű SISTE VIATOR (Állj meg vándor!) felirattal. Az emlékpad számára a nagy emlékművel azonos alapterületű kiugrót épített Bory.

Mivel az emlékmű a merénylet tényleges helyszínétől 12-15 méterrel távolabb létesült, azon a helyen, ahol a gépkocsiban ülő trónörököst és feleségét Gavrilo Princip lövései eltalálták, 2x1 méteres méretű acéltáblát süllyesztettek az úttestbe. Az ugyancsak Bory tervezte, kereszt alakú reliefekkel díszített emlékjel négy oldalán latin nyelvű felirat volt olvasható: HOC LOCO DIE 28. JUNII 1914. VITAM ET SANGUINEM FUDERUNT PRO DEO ET PATRIA FRANCISCUS FERDINANDUS ARCHIDUX EIUSQUE UXOR DUCSSA SOPHIA DE HOHENBERG. (Ezen a helyen adta 1914. június 28- án életét és vérét Istenért és hazáért Ferenc Ferdinánd királyi herceg és felesége, Hohenberg Zsófia hercegnő.) Az érctábla már 1916-ban elkészült. Szarajevói beépítése előtt Budapesten, az Iparművészeti Múzeum földszintjén tartott karácsonyi vásáron láthatta a nagyközönség.13

Bory személyén kívül egyébként más magyar vonatkozásai is voltak az emlékmű-együttesnek: a Pietät a Hungária Magyar Ércöntödében, a bronz domborművet és a puttókat, valamint a címereket a Diósgyőri Vasgyárban öntötték.14

Összességében megállapítható, hogy Bory Jenő remekül oldotta meg a mind mérnöki, mind szobrászi értelemben komoly kihívást jelentő feladatot. Az emlékmű méretezése kellően impozáns volt, ugyanakkor tökéletes harmóniával illeszkedett az épített környezetbe. A viszonylag kis méretű Latin híd és a folyópart képét nem nyomta agyon az emlékmű, viszont - akár a túlpartról is - jól kivehető volt. A szakmai kritika joggal írt elismerően az alkotásról. A Magyar Iparművészet folyóirat a szöveges méltatás mellett kiváló minőségű fényképeket is közölt az emlékműről és annak egyes részleteiről.15

Érdemes megfigyelni, hogy az emlékmű és a hozzá kapcsolódó emlékjelek (emlékpad és úttestbe épített bronztábla) feliratai az új uralkodó, I. (IV.) Károly reformtörekvéseit tükrözték. Német szöveg sehol sem szerepelt, az emlékmű-együttes minden részén valamennyi felirat latin nyelvű volt. (Ahogy 1917-től az új kitüntetéseken is a latin váltotta fel a korábban hagyományos német nyelvű feliratokat.16)

13 Karácsonyi vásár. Magyar Iparművészet, 19. évfolyam 8. szám 1916. 331.

14 Bory Jenő: Az országos háborús műszaki emlékmű létesítésével kapcsolatos megemlékezés. In: Péntek Imre i. m. 227.

15 A trónörököspár emléke. Magyar Iparművészet, 20. évfolyam 9-10. szám 1917. 292-297.

16 Sallay Gergely Pál: 1917 az osztrák-magyar kitüntetés-történetben. Hadtörténelmi Közlemények, 2017.130. évfolyam 2. szám 535.