Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Prohászka László: Bory Jenő Szarajevóval kapcsolatos művészeti és építészeti munkássága
Prohászka László: Bory Jenő Szarajevóval kapcsolatos művészeti és építészeti tevékenysége Mielőtt 1914 júniusában sor került volna Ferenc Ferdinánd trónörökös, az Osztrák-Magyar Monarchia fegyveres erői főfelügyelőjének hivatalos szarajevói látogatására, többen is azt ajánlották, ne utazzék el a bosznia-hercegovinai hadgyakorlatra.1 Amikor az esemény 1914. június 26-27-én rendben lezajlott, ismét felmerült a gondolat, hogy egyszerűbb - és főleg biztonságosabb - lenne hazautaznia a főhercegnek. Rumerskirch, a trónörökös udvarmestere és Höger ezredes, katonai irodájának vezetője azonban hiába érvelt a mielőbbi visszatérés mellett. Potiorek tábornok mint kormányzó személyesen garantálta Ferenc Ferdinánd biztonságát. így végül nem mondták le a szarajevói látogatást.1 2 Másnap, 1914. június 28-án Szarajevóban sikertelen merényletet kíséreltek meg a trónörökös ellen. Ekkor még mindig lett volna mód - és ez lett volna a kötelezően követendő eljárás — az azonnali visszautazásra. Újabb tanácskozás után kompromisszum született: a trónörökös meglátogatja a kórházban a megsebesült Merizzi alezredest, és onnan elutazik. A gépjárműkonvoj vezetője azonban eltévesztette az útvonalat. Ezt észlelve a főherceget szállító kocsi vezetője megállt az autóval. A véletlenül kialakult, váratlan helyzetet kihasználva adta le Gavrilo Princip közvetlen közelről a végzetes lövéseket, amelyek halálosan megsebesítették Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét.3 A merénylet - mint később kiderült - az első világháború kirobbanásának okául szolgált. Szarajevó neve így örökre bevonult a világtörténelembe. Aki 1916 körül Szarajevóban járt, meglepve láthatta, mennyire méltatlan a tragédia helyének környezete. „A Miljanka partján egy szerény egyemeletes házon igénytelen márványtábla örökíti meg azt a helyet, ahol Ferenc Ferdinándot és felségét a halálos lövések érték” - jegyezte fel naplójába Kozma Miklós 1916. április 10-én.4 1 Galántai József: Szarajevótól a háborúig. Budapest, 1975. 5—7. 2 Galántai József: Az első világháború. Budapest, 1980. 81. 3 Ferdinand May: A „fekete kéz”. Budapest, 1979.188-189. 4 Kozma Miklós: Egy csapattiszt naplója 1914-1918. Budapest, 2014. 384.
