Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Szoleczky Emese: A "jótékony felbuzdulás legújabb ideája": az Auguszta-hajó
Szoleczky Emese: „A jótékony felbuzdulás legújabb ideája”: az Auguszta-hajó Az utolsó hirdetés 1914. július 23-i keltezést visel - egy héttel később már hiányzott is a lapból, addigra már a részleges „mozgósítás folytán beállott rendkívüli forgalmi viszonyok” felülírták a szórakozni vágyást. Az 1914. július 28-i hadüzenet után 1915 őszéig az Al-Dunán megszűnt a hajóforgalom. A folyami hajózás irányát és intenzitását a világháborús harci cselekmények határozták meg: a vállalatok csak a magyarországi személyforgalomban vehettek részt, a hajózást valójában a közös hadügyminisztérium irányította. Ezzel szemben 1915. május 4-étől a fővárosi lapok egymás után számoltak be arról, hogy a DGT versenytársa, az 1895-ben jelentős állami támogatással megalakult „Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság kiránduló-hajót adott az Auguszta-alapnak, hogy jótékony célra felhasználja”.8 Május 6-án a hajó már el is indult első útjára, amelyről a média így számolt be: „Délelőtt fél 11 órakor adta át a hajót domonyi Domony Móric dr„ a Magyar Folyam- és Tengerhajós Részvénytársaság vezérigazgatója Lónyay Sándornénak, az Auguszta-alap ügyvezető igazgatójának. Az átadás után az Auguszta-alap igazgatósága bemutatta a hajót a sajtó meghívott képviselőinek. [...] Az átadás alkalmából Teleki Sándorné grófné9 Munkácsy-utcai hadikórházának százharminc sebesült katonáját megvendégelték [...] A jótékonyság szolgálatába állított hajó a Magyar Folyam- és Tengerhajós Részvénytársaság legmodernebb dunai termesgőzöse. Azelőtt Visegrád volt a neve. 1894-ben épült s hosszú időn át az Al-Dunán közlekedett. Legutóbb Budapest-Visegrád és Dömös között bonyolított le kiránduló forgalmat. Most a karcsú, hófehér gőzös az Auguszta-hajó nevével büszkélkedik. Kényelmes, puha, meleg termei kedvezőtlen időben is biztosítja a kirándulás kellemességét, derűs időben pedig felejthetetlen látni való a födélzeten való utazás. A közönségnek csak hétfőn kell lemondani az Auguszta-hajóról. Hétfő a sebesült katonáké. Wilcsek Frigyesné grófné fölügyelete alatt és rendezésében minden hétfőn a különböző fővárosi hadikórházak sebesült katonáit viszi kirándulásra az Auguszta-hajó.”10 Első alkalommal mindenesetre ott nyüzsgött a fedélzeten az újságírók, fényképészek mellett az MFTR szervezőgárdája, az Alap szilárd gazdasági hátterét és társasági elismertségét biztosító 40 fős hölgykoszorú - köztük az a Wilczek Frigyesné grófné is, aki egy hölgybizottság élén a hétfői kato-8 Pesti Napló, 66. évfolyam 123. szám 1915. május 4. 10., Pesti Hírlap, 37. évfolyam 123. szám 1915. május 4. 8., Budapesti Hírlap 35. évfolyam 124. szám 1915. május 5.14., Az Est, 6. évfolyam 124. szám 1915. május 5. 5. 9 Gróf Teleki Sándorné Kende Júlia („Szikra") író, újságíró, A Nő és a Társadalom, majd A Nő szerkesztője, a Magyar Írónők Körének alapító elnöke, a Magyar PEN Klub alelnöke (1864-1937). https:// nokert.hu/mon-20130311-1858/1051/495/grof-teleki-sandorne-szikra-iro-feminista-1864-1937 (a letöltés ideje: 2018. december 25.) 10 Budapesti Hírlap, 35. évfolyam 126. szám 1915. május 7. 15.
