S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)

Hadiszezonok a fürdőhelyeken

FÜRDŐÉLET A HAGY HÁBORÚBAN

HADI5ZEZONOK A FÜRDŐHELYEKEN 49

fJCfS’í. — Л2ill'vfaélS}

Katonazenekara Szt. Lukács fürdőben. Fotó

az ellenség lehetőségeit felülmúló logisztikai képességekre lett volna szükség. Békeidőben a háború megvívását kizárólag katonai feladatnak tekintették. Hamarosan kiderült, hogy a súlypont a hátországra helyeződött át, a problémák a kormány, a terhek a lakosság nyakába szakadtak. A hadvezérek alkalmasságába vetett bizalom megingott, már csak az ima erejében reménykedtek: „Isten, világosítsd meg kegyelmeddel hadvezéreink elméjét és áldd meg nehéz munkájukat. Őrizd meg őket a tévedésektől és elvétett számításoktól. Add nekik bölcsességed napfényes sugarát,

hogy tudásukban megerősödve, seregeinket győzelemre vezessék. Amen’.’2

A hátországi fürdő- és nyaralóhelyek, ásványvíz vállalatok ugyanazokkal a gondokkal küszködtek, mint más gazdálkodó szervezetek és a lakosság. Az orvosok és a személyzet egy része bevonult, a menetszázadokkal újabbak indultak a frontra. Nőkkel, gyermekekkel, aggastyánokkal és hadifoglyokkal, munkára vezényelt szabadságos katonákkal csak részben pótolhatták a hiányzó munkaerőt. A bevonultatott szekerek és lovak hiánya főképpen az ásványvíz kereske-2 Háborús idők imakönyve, Budapest, 1915,