S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)

Háború a láthatáron

34 FÜRDŐÉLET A NAGY HÁBORÚBAN | HÁBORÚ A LÁTHATÁROM Ferenc József. Jubileumi képeslap Abbázia. Képeslap Gleichenberg. Képeslap dicsérte különösebben, inkább elhanyagoltnak ítélte, mert nagy drágasága mellett nem nyújtotta azt a kényel­met és jó társaságot, amit az igazi világfürdők. Az évi 25 ezer vendég között feltűnőnek találta a magyarok nagy számát, amelyet az uralkodó család jelenlétével magya­rázott. Pedig a császári villát meglátogatni, de még csak megközelíteni sem volt szabad, amikor a „háziak” otthon tartózkodtak. A császári unokaöcs, Károly főherceg az Alpokban, a Wart­­holz villa kertjében saját kezűleg épített faháza verandáján békésen reggelizett feleségével, amikor megkapta az ud­varmester táviratát. Azonnal felhívta a császár nyári rezi­denciáját. A technikai újdonságoktól rendkívül idegenkedő Ferenc József a helyzetre való tekintettel hajlandó volt hasz­nálni a telefont, megerősítette a hírt. A tragédia következté­ben trónörökössé avanzsált főherceget Bécsbe rendelte, és maga is oda sietett. A magyar miniszterelnök, Gróf Tisza István geszti birto­kán, gróf Berchtold Lipót közös külügyminiszter buchlaui kastélyában sziesztázott. Javaslatára Krobatin közös had­ügyminiszter és Conrad vezérkari főnök július 12-től sza­badságra ment. József főherceg, altábornagy kistapolcsányi kastélyában (ahol a háború alatt turnusonként 10-15 sebe­sült tiszt üdült) a család tátrafüredi villájába készülődött. Háború lesz, gondolta, és a nyaralás elmaradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom