S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)
Cifra nyomorúság aranygombos kabátban
FÜRDŐÉLET A HAGY HÁBORÚBAN CIFRA NYOMORÚ5ÁG ARAHYQ0MB05 KABÁTBAN 29 Herkulesfürdő 178 személy gyógykezelését vállalta. A hadsereg részére a legtöbb férőhelyet a 27. sz. helyőrségi kórház tartotta fenn Badenben, ami 250 fő egyidejű fogadását jelentette. A m. kir. honvédség Honvédtiszti Gyógyház céljára a 20. század eleji „nagy penzióépítési láz” korszakában épített harminc férőhelyes Margit-lakot vásárolta meg Csízfürdőn 1907-ben. A választásban szerepet játszhatott a rimaszombati születésű, Csízt rendszeresen látogató báró Hazai Samu m. kir. honvédelmi miniszter. A fürdő története 1862-ben kezdődött, amikor egy gazda kútásás közben sós vízre bukkant. Az egész falu azt használta főzéshez és kenyérsütéshez, mígnem a fináncok a sóforgalom csökkenését észlelték. A kút használatát betiltották, vizét vegyelemzésre küldték. Megállapították, hogy a jód- és brómtartalmú víz az európai élmezőnybe tartozik. Eleinte csak ivókúrára használták. Rangos versenyeken díjazták, jelentős mennyiségben exportálták. Fürdő csak 1884-ben létesült. A tulajdonosok világfürdőről álmodoztak, amikor még a poros, sáros promenádon tehenek „korzóztak” a fürdővendégek között. Vasútállomás nem volt, csak egy megállót létesítettek 1889-ben a közeli őrháznál az igazgatóság kérésére. Innen a fürdő társas kocsijaival és bérkocsikkal lehetett eljutni a másfél kilométerre lévő „friss, de nem elég éles levegőjű”gyógyhelyre. Az intenzív fejlődés útjára a 19. század utolsó éveiben lépett Üdvözlet Szováta sósfürdőről. Medve tó tutaj ózó. Szovátai idill. Képeslap