S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)
Cifra nyomorúság aranygombos kabátban
26 FÜRDŐÉLET A NAGY HÁBORÚBAN | CIFRA NYOMORÚSÁG ARANYGOMBOS KABÁTBAN Meranoi kaszinó. Képeslap látogatott színterei voltak, elsőrangú lehetőséget nyújtottak a hozományvadászatra. A tisztek egyenesen, vagy apróbb-nagyobb trükkökkel megtalálhatták a társadalmilag hozzájuk illő életük párját. A hölgyek szívesen mutatkoztak a társadalmi besorolás szerint előkelőnek számító nyalka „nőbolondító” huszártisztek, császárvadászok vagy a legmagasabb társadalmi elismertségnek örvendő tengerésztisztek oldalán. A családok előszeretettel vitték eladó sorban lévő leányaikat előkelő fürdőhelyekre. Nem akarták, hogy a kisaszszonyok pártában maradjanak. A valóságosnál kedvezőbb színben mutatkozástól sem riadtak vissza. A jó parti reménye olykor a katonacsaládokat is rafinált megoldásokra ösztönözte. Egy Gleichenbergben nyaraló, súlyos betegséget színlelő katonatiszt családapa például végrendeletében óriási vagyont hagyományozott a társaságában lévő három lányára. Az eset hírére a kisasszonyok hamar elkeltek. A valóságtól messze távol álló vagyoni helyzet a lakodalom után derült ki. 3 Fiatal, kacér özvegyekért nagy volt a versengés. Kalandvágyó hölgyek nem feltétlenül házasság céljából ismerkedtek. A feleségek gyakran érkeztek gyerekekkel, a munkahelyi elfoglaltság vagy anyagi okok miatt férj nélkül, aki alkalmanként látogatta meg nyaraló családját. A főleg nők által látogatott fürdők (Párád, Tarcsa, Szliács, Vihnye, Buziás stb.), ahol a gyengébb nemhez tartozók akár többszörösen meghaladták a férfiak számát, valóságos paradicsomot jelentettek a nőcsábászok számára. Katonák is akadtak közöttük. A polgári fürdőhelyeken szívesen fogadták a szórakozó, szabadságukat töltő, akár gyógyulásra vágyó tiszteket és legénységi állományú katonákat, kedvezményben vagy ingyenességben részesítették őket. Terepfoglalkozások, hadgyakorlatok, ünnepségek alkalmával a hadsereg előszeretettel szervezett díszebédet fürdőhelyeken. Az Anna-bálokon a jó táncosnak számító tiszteket megkülönböztetett tisztelettel fogadták. Az osztrák-magyar hadsereg hivatásos és nyugállományú tagjai, családjai, valamint egyéb jogosultak száztizennégy katonai, illetve polgári fürdő- és gyógyintézetbe juthattak el kincstári beutalóval. A Rendeleti Közlöny 1913-ban tizennégy, a cs. és kir. hadsereghez tartozó fürdőt jelölt meg: „27. sz. helyőrségi kórház Badenben, Sauerhof katonai fürdőház 3 Kosa László: Fürdőélet a Monarchiában. Budapest, 1999, Pezsgőzők. Reklámképeslap
