S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)

Cifra nyomorúság aranygombos kabátban

Cifra nyomorúság aranygombos kabátban Hhadsereg és a polgárság fürdőélete a legrégebbi idők­től ezer szállal fonódott össze békében és háborúban. ■ A katonai és polgári érdekeket egyaránt szolgáló magyar fürdők ragyogó példája Herkulesfürdő, az egykori Mehá­­dia. Különleges helyzetben volt, a 18. század elejétől ha­tárőrvidékként katonai fennhatóság alatt állt. Római korból származó romjain a pénzügyi forrásokban bővelkedő had­sereg épített új fürdőt elsősorban a katonák gyógyulására és pihenésére. A fürdőpártoló I. Ferenc király 1817-ben tett látogatása alkalmával a helyszínen talált római feliratok és Herkules-szobrok után Herkulesfürdőre keresztelte. Egysé­ges klasszicista stílusban kiépített épületeit, díszparkjait a hadsereg folyamatosan fejlesztette és gondozta. Ferenc József császár 1852-ben tett látogatása újabb fel­lendülést hozott az egyre nagyobb hírnévnek örvendő für­dő életében. A határőrvidéki státusz 1872-ben megszűnt, az állam polgári kezelésbe vette és bérbe adta. Fejlődése felgyorsult, a kaszinó felirata szerint Az egészségnek és az örömnek szolgálatában állt. A környéken vadászgató Rudolf trónörökösre emlékeztető Rezső-udvar a modern építé­szet remekének számított, a pénzügyminiszter nevét viselő Szapáry fürdővel együtt a luxust, a fürdői kényelem csúcsát jelentette. Herkulesfürdőt szívesen látogatták uralkodók és diplo­maták. Az állandóan úton lévő, tréfásan mozdonyos vagy vasutas császárnénak nevezett Erzsébet királyné 1887-ben öt héten keresztül élvezte pompáját és gyógyító hatását. „A ft Herkulesfürdő (Mehádia) a 19. század közepén. Metszet legszebb fürdőhely az egész kontinensen” elismerő szavakkal illette. Kiadós sétákat tett a környéken, kilátót neveztek el róla. Az Erzsébet-udvar azonban a betegeket gyámolító Ár­pád-házi Szent Erzsébet nevét viseli. A magyarországi fürdőélet fénykorának kezdete egybe esett a Monarchia egységes haderejének létrehozásával. A véderőről, a honvédségről és a népfelkelésről szóló törvé­nyek 1868 decemberében láttak napvilágot. Magyar kato­nák nemcsak a magyar királyi (m. kir.) honvédségnél és a népfelkelésnél, hanem az osztrák-magyar haditengerészet­nél, valamint a császári és királyi (cs. és kir., illetve közös) hadseregben is szolgáltak. Ferenc József, mint legfelsőbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom