S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)
Hadi lábra állt a Magas-Tátra és a Balaton
142 FÜRDŐÉLET A NAGY HÁBORÚBAN HADI LÁBRA ÁLLT A MAGA5-TÁTRA É5 A BALATON Eszterházy Hotel Balatonfüreden. Képeslap Balaton-Füred. Prospektus gette. Egyetlen közigazgatási egység létrehozását javasolta Baltonvármegye néven, amire nem került sor. A balatoni fürdők kevés kivétellel augusztus végén, szeptember elején az időjárástól függetlenül becsukták kapuikat A vendéglősök szerint a fürdőszezon elmúltával nincs mit keresni a Balatonnál, ezért lehúzták a rolót. „A balatoni vendéglősök, leszedve az üzlet nyári tejfelét, egyszerűen faképnél hagyják a fürdővendégeket, 10 hónapig ülnek babérjaikon és élnek a 2 hónap alatt (főszezon július-augusztus) leszedett tejfölből’.’ - sopánkodtak az újságírók.1 A pompás, pormentes tóparti levegő, az őszi verőfény, a csónakázás, vitorlázás, hajókirándulás, a balatonmelléki szüretek vonzerejét nem használták ki. A vitorlás jégszánkózás, korcsolyázás, fakutyázás, hokizás máshol vígan élték világukat, a Balatonon téli álmukat aludták. A Tátrában a szezont már a 19. század utolsó évtizedeitől télre is kiterjesztették, ezzel három-négyszer több vendéget helyezhettek el évente. Jeges balatoni sportolás, kényelmes szállodai elhelyezés és szórakozás lehetőséget biztosított volna a tátrai tél örömeiről szálláshiány miatt lemaradt vendégek fogadására. A Balaton északi partján Füred mellett csak Almádiban alakult ki jelentősebb fürdőélet. A déli parton gyors ütemben épülő fürdőtelepek a közelükben lévő parasztfalvak mezőgazdasági termelése miatt hátrányos helyzetbe kerültek. Az állattartás és következményei (istállók és trágyadombok bűze, nyájak által felvert por, hemzsegő légysereg stb.) elriasztották a vendégeket. Ugyanakkor a sekély vizű homokos part, jó ivóvíz, napfény, enyhe éghajlat, szép táj, kedvező közlekedés és olcsóság, falusi romantika vonzó hatást gyakorolt. Tíz-tizenöt év leforgása alatt számos helyen szinte egyidejűleg keletkeztek új fürdőhelyek. Ebben meghatározó szerepet játszottak a polgári szerveződés eredményeként létrejött fürdőegyletek. Hátterükben eredményesen működött a balatoni fürdőélet pártolására 1904-ben alakult Balatoni Szövetség. A Tátrában a társadalom elitje szükségtelenné tette a szerényebb anyagiakkal rendelkezők önszerveződési formáit. A déli parton meghatározó szerepet játszott az 1893-ban fürdőhellyé nyilvánított Siófok. Kedvező közlekedési adottságai miatt egyenesen szárnyalt. A fővárosi közönség hamar megkedvelte a vonattal jól megközelíthető fürdőhelyet. Látogatottsága hovatovább lényegesen meghaladta a vetélytárs Füredét, 1911-ben már mintegy 12 000 fővel négyszer több vendége volt. Hasonló növekedéssel csak a magyar fürdők élén álló Pöstyén dicsekedhetett. 1 Turistaság és Alpinizmus, 1917-18.
