S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)

Első helyen: könnyes szemmel

102 FÜRDŐÉLET A HAGY HÁBORÚBAN [ EL5Ő HELYEN: KÖNNYE5 SZEMMEL Sérült katonatiszt tolókocsin. Fénykép málfürdői gyógyításánál alkalmazott módszerek szükség szerinti alkalmazásával megkezdték a csonkok és a zsugo­rodott, megmerevedett szomszédos ízületek, izmok több hétig tartó utókezelését. Ezalatt elkészült a művégtag, ame­lyet pontosan az egyén anatómiai adottságaihoz illesztettek. Használatának begyakorlásával folytatódott a rehabilitáció. A műlábas rokkantak először kényelmesen sétáltak, majd egyenetlen, buckás, felszántott talajon jártak. A gyakorlás különböző akadályok leküzdésével és a mankók használatát mellőző szórakoztatóbb sportolással, játékokkal (gyorsított „versenyjárás”, labdarúgás, birkózás, bokszolás, gyepho­­kizás) folytatódott. A kar és a kéz sokkal bonyolultabb funkcióinak pótlása tel­jesen új feladatként jelentkezett. A művégtagok korábban kevés kivétellel esztétikai célból készültek. Felfüggeszté­imAdkozzunk A HADBA­­VONULTAKÉRT A HÁBORÚS IDÓK WAKŐKWE »VEK НАадцт1ы Adományozást elismerő emlék, Képeslap Imakönyv, 1914. sülcre a mellkast szilárdan körülfogó szellőző bőrmellényt szerkesztettek karpótló elemekkel. A kézfejprotézishez kü­lönböző szerszámok, munka- és egyéb eszközök (kanalak, ceruzák, hegedűvonó stb.) megfogására alkalmas szorító­­kat csatlakoztattak. Használatuk begyakorlása hosszú és türelmes munkát igényelt. A rokkant tisztek számára a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter felső szintű iskolákat nyitott. A csonkított legénysé­gi állományúakat, akiknél esély mutatkozott a munkaképes­ség visszanyerésére, orvosi utókezelésen és végtagellátáson kívül oktatásban is részesítették. A „kenyéradó foglalkozás” elsajátítása céljából a kiképzés az Országos Hadigondozó Hivatal felügyelete alatt álló nyolc rokkantiskolában a lehe­tő leggyakorlatiasabban történt. Az 1918 végéig nyilvántar­tott 90 000 hadirokkant közül 24 262 hadirokkantat láttak

Next

/
Oldalképek
Tartalom