Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019)
A hazai dohánygyártás kezdete
A HAZAI DOHÁNYGYÁRTÁS KEZDETE 25 SZIVAR Gschwindt Mihály dohánykereskedésének hirdetése, 1840 körül működött a Hanisz-féle üzem, Miskolcon a század elején alapították a Kőhalmy-féle burnótgyárat, melynek termelése többszáz mázsa volt évente, és gyártmányait még Erdélyben is vásárolták. A somogyi Szil faluban Hunyadi gróf ispánságának gyárából erős, de jó szivarok kerültek ki. Pécsett a Stern-féle, Újvidéken a Sopron-féle, Lőcsén Gebauer (?) özvegyének üzeme működött, ahol kisebb menynyiségben, de jó minőségű burnót készült. Sopronban és Kismartonban szivarokat, rosszul fonott tekercs-dohányokat és kapalevelekből vágott pipadohányokat készítettek, melyeket „letenyei” megnevezés alatt a stájer határon keresztül a birodalom többi részébe csempésztek át. „Nagy- Szöllősön” és „Füzes-Gyarmathon” a szerzetesrendűek állítottak elő sárga porburnótot.
