Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019)
Kihúzzuk a gyufát!
172 Kihúzzuk a gyufát! jM*' A Zarzetzky-féle gyufagyár Pesten Rt. és még egy rövid ideig üzemeltette. Ebben az időszakban, az egyen-gyufacímkék sarkában egy „E” betű szerepelt, ez jelölte Erzsébetfalvát. Eszéken Reisner Ádám alapított üzemet 1856-ban, ami egészen 1909-ig volt a család birtokában, majd 1910-től átvette a „DRÁVA” Gyújtógyár Rt. Gyulán 1878-ban Neubauer Mór és Szmetán Fülöp indított vállalkozást, majd 1886-ban a gyárat eladták Reisner Emánuelnek. A gyulai gyár közel 60 éves működés után 1939-ben szűnt meg. Az Első Kecskeméti Gyufagyár Rt. 1909-ben alakult és 191:5-ig működött ezen a néven. Nevesebb termékei voltak az Auto, Szem, Fix, Turul és Jupiter. 1916-ban átvette a „SZIKRA” Rt., majd 1929-től az 1947-es államosításig a Magyar Általános Gyufaipari Rt. tulajdonában volt. A Gyufaipari Vállalat keretében 1959-ig működött, amikor is berendezéseit leszerelték és eladták Iraknak. Kováts Ferencz „Művegyészeti Gyufagyára” 1877-ben alakult Kiskunmajsán, majd 1888-ban átköltözött Kiskunfélegyházára, ahol 1929-ig működött. 1852-ben Reitter József alapított üzemet Kolozsvárt, amit nem sokkal később, 1867-ben Parajdra költöztettek, majd 1899-ben vissza Kolozsvárra. Ekkor már 240 munkást foglalkoztattak. 1929-ben a svéd monopólium megvásárolta az üzemet, majd pár év után, 1932-ben bezárták. Az 1920-ig Sopron vármegyéhez tartozó Lajtaszentmiklóson 1852-ben egy Fröhlich nevű vállalkozó létesített gyufaüzemet, amely 1899-ig működött. Címkéi főleg osztrák vagy svéd nyelvűek voltak, több fajta is az Osztrák-Magyar Monarchia területén kívül került forgalomba. Az elsők között kezdtek gyártani kisméretű gyufákat, ennek ellenére nem számított jelentős üzemnek a magyar gyufagyártásban. A településen 1850-ben Max Pock is alapított egy rövid életű, kis üzemet. A ma Szlovákiához tartozó Nagybiccsén három, rövid ideig működő gyufagyár volt. 1896-1911 között üzemelt a Julius Fischer és Wittenberg által alapított gyár. Valószínűleg ugyanezen a területen 1913—1918 között Reich és Steiner működtetetett üzemet, és e kettővel párhuzamosan működött ifj. Reitter György gyára 1896-1918 között. Nagyszombaton Weis József „Trnava” nevű üzeme 1885- től 1888-ig működött, ezután Sterman Móritz alapított gyárat 1895-ben, amelyet 1910-ben átadott a Wolf és Társa nevű vállalkozásnak, akik 1925-ig üzemeltették tovább. 1858-ban egy Haffner nevű vállalkozó létesített gyufagyárat Parajdon. Ezt vette át a fentebb már említett Reitter József 1867-ben, miután üzemét Kolozsvárott felszámolta. A parajdi gyufagyártás fénykora az 1870-es évek elejétől az 1880-as évek közepéig tartott. A fogyasztói piacoktól való nagy távolság, a nehezedő fabeszerzés miatt azonban egyre kevésbé bírta a versenyt a többi gyárral, ezért Reitter 1899- ben bezárta és visszaköltöztette Kolozsvárra. Rózsahegyen Jan Janczek és Társa alapított gyárat 1893- ban, amely 1920-ban szintén Csehszlovákiához került. Az erdélyi Szászsebesen 1910-ben az „Aetna” Magyar Gyufagyár Rt. létesített üzemet, mely kétévnyi működés után megszűnt. Valószínűleg nem tudta felvenni a versenyt a közelében lévő és jóval nagyobb kolozsvári gyárral. Szeged kitüntetett helyet foglal el a magyar gyufagyártás történetében, egyrészt mert az elsők között kezdődött meg itt a gyártás, másrészt mára ez maradt az egyetlen gyufagyár Magyarországon. Ahogy az lenni szokott ilyen hosszú idő alatt, rengeteg tulajdonos kezén ment keresztül: 1858-ban Neubauer József volt az első vezetője, majd a történelem viharainak megfelelően megannyi nevű rt., nemzeti vállalat és kft. lett belőle, mindezeket szerencsésen átvészelve 1997- től Swedish Match Hungária Kft.-ként, végül, 2006 óta Europe Match GmbH elnevezéssel működik immár 160 éve. A már Ukrajnához tartozó (Bereg)Szentmiklóson működött a Vulcan Gyufagyár. Szolnokon Neubauer Mór alapított gyárat 1863-ban, amely kis mennyiségben, csupán helyi és környékbeli szükségletre termelt. Húsz Mór vette át a vezetését, de továbbra is kis üzemnek számított, még a századforduló után is az egyik
