Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019)
Európai átitatódik dohányfüsttel
16 Európa átitatódik dohányfüsttel szagon a reformkorban, az 1820-1830-as években már számtalan magán-szivargyár üzemelt. Mária Terézia m^gyaf királynő (1717-1780), bár a dohányzás minden formájját ellenezte, tiltó, korlátozó rendeleteket nem hozott, menj a iponopóliumok jól jövedelmeztek, az ezekből származó bevételekre pedig szükség volt. Utódja, II. József (1741-1790) megszüntette a magán-jogosultságokat, és állami kezelésbe vette a dohány eladását. Bánsági községekbe eredeti amerikai dohánymagokat hozatott, ezek termése lett a nevezetes „császárdohány”. A Debreceni Kalendárium a május havi teendők között megemlítette, hogy „ez a hónap a házasodás, a feredés, és a dohányzás ideje.” 1801-ben jelent meg Benedeki Enyedi О János orvosi könyve Falusi emberek patikája címmel, „mellyben a falusi embereknek leg-nevezetesebb nyavalyáinak orvoslások írattak meg. ” A szerző egyik regulájában kitér a dohányzásra is: „31. regula. A böv nedvességű Emberek dohányozhatnak, mértékletesen de se nyálokat, se annak füstit el-ne nyellyék, se pedig reá semmit se igyanak. - A 'száraz, sovány, Hecticus Emberek éppen ne dohányozzanak, mert az által még apasztják Testekben lévő kevés nedvességeket.” A dohányzás számtalan új szokást hozott létre maga körül. A fogadók speciális szivarszobákat alakítottak ki; az 1820-as években, az Egyesült Királyságban és Franciaországban forgalomba helyezték az első, dohányzóknak fenntartott vasúti kocsikat. Hol máshol, mint Angliában, az ötórai tea mintájára, az 1800-as évek végére szokássá vált az előkelő társaságokban, hogy vacsora után a férfiak elvonultak szivarozni, ami mellé szinte kötelezően konyakot vagy portói rumot ittak. Nem kellett sok időnek eltelnie, hogy megjelenjen a dohányzásnak egy teljesen új módja: a cigaretta. „Feltalálásának” idejéről és körülményeiről több elmélet is létezik, de Matheus van Helmont — Smokers in an Inn, 1630 körül