Saly Noémi: Az Ínyesmester. Magyar Elek emlékezete. Időszaki kiállítás 2017. december 8 - 2018. április 1. (Budapest, 2018)
Magyar Elek a kötet születésének évében MIMACYAR MiRISklDI LM! ÉS VKNPfiÜlATÖUMW MCí'EliM Pesti históriák „Emlékezni éppen olyan sokféleképpen lehet mint írni, festeni, vagy muzsikálni. Magyar Elek (...) nemcsak a város eltűnt köveit fotograjálja le, de közöttük vibrál - a valóság minden kellékével - az egykori emberek, nagyok és kicsinyek nyüzsgő panorámája. József nádortól a híres tabáni korcsmárosig elénk kerül itt mindenki - hadvezér, költő, miniszterelnök, sportsman, szerkesztő, bankár és krakéler - aki csak valaha ízt, karaktert, jelentőséget adott a pesti életnek” - dicséri szerkesztője könyvét Lakatos László. De nem csak ő. A Budapesti Hírlaptól az Új Időkig minden valamirevaló újság szeretettel üdvözli a karcsú kis kötetet, amely 1920 áprilisában hagyta el az Athenaeum nyomdáját. A magyaros, kicsit népies ihletésű borítót Kónya Sándor tervezte. A fejezetekből néhány 1919-ben megjelent a Magyarország hasábjain, és olyan is akad, amelyet pár évvel később újraközölt egy napilap, de úgy tűnik, Magyar Elek a legtöbbjüket kifejezetten ebbe a kötetbe szánta. Frissességük máig sem fakult semmit. Hevesi Lajos, Ágai Adolf és Krúdy Gyula írásaival egyenértékű, kivételesen értékes források az előző századforduló budapesti hétköznapjairól. Kónya Sándor (1891-1976) már gimnazistaként vendéghallgató volt az Iparművészeti Iskolában Morelli Gusztáv keze alatt. A Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede tanította. Firenzében és Párizsban járt tanulmányúton, majd rövid ideig Budapesten működött. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült. Onnan pár hónapra Berlinbe, ezután Párizsba, végül New Yorkba ment, ahol építészetet tanult a Columbia Egyetemen. 1928-ban Dél-Afrikába települt. 1930-33-ban a Cape Town-i Iparművészeti Főiskola igazgatója volt. 1934-38 között Hong-Kongban működött, majd visszatért Dél-Afrikába, ott is hunyt el.
