Maczó Balázs: IBUSZ …mert úton lenni jó! (Budapest, 2018)

Interjúk és személyes emlékek az IBUSZ-ról

Kaich Katalin, IBUSZ vendég Ez a Dél-NDK társasutazás 1978. augusztus 17-én indult. Azért mentünk el rá, mert az öcsém Karl-Marx-Stadtban dolgozott. Ez a mai Chemnitz, és ez az út érintette ezt is. Első napunk Drezdában volt, és ő már ide bejött elénk. Ez egy nagyon szép út volt, rengeteg látnivalóval, nagyon nagy élmény volt. Teljes ellátás volt az úton, és majdnem mindig másik városban szálltunk meg. Ezzel kapcsolatban van az a történet, hogy azt hiszem, a hatodik napon elmen­tünk kirándulni. Autóbusszal vittek minket. Az IBUSZ részéről kirendelt idegenvezető mindig előre megadta a következő szálláshelyen az étkezést, hogy mit rendel. Miután itt, a Wartbug várát megmászni, az egy szép teljesítmény volt, meg előtte máshol is voltunk, bizonytalan volt, hogy mikorra érünk a szállásra, és ő aznapra hideg vacsorát rendelt nekünk. Amikor megérkeztünk, akkor elénk adtak egy olyan fehéres-zöldes masszát, amire mi mondtuk, hogy robbantott csirke van benne. Nem volt gusztusos szemre. Elnézést, de olyan volt, mint, ami egyszer már megfordult az emberben. Az idegenvezető kis hölgy nagyon fel volt háborodva, hogy miért ezt adják, ő hideg vacsorát rendelt. Mindenki húzta az orrát, meg finnyáskodott, hogy ez mi lehet. Az idegenvezető mondta, hogy a magyar emberek ilyet nem esznek meg, és addig vitázott, míg azt mondta, hogy ő márpedig akkor ezt a vacsorát nem fizeti ki. Nem emlékszem, hogy kaptunk-e még valamit, mert kétfogásos lett volna a vacsora. Valami süte­mény biztos volt. RÉSZVÉTELI JEGY IBUSZ KÜLFÖLDI TÁRSASUTAZÁSRA Kellemes utazást és jó pihenést kíván az IBUSZ Igazgatóság A drezdai utazás részvételi jegye 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom