Maczó Balázs: IBUSZ …mert úton lenni jó! (Budapest, 2018)

Az IBUSZ Utazási Iroda története 1902 - 1992

A négybetűs mozaikszó innentől a magyar idegenforgalom szinonimájává vált. Annál is inkább, mert 1948-ban minden más, hasonló tevékenységet folytató céget felszámoltak, és a továbbiakban a Postaügyi Minisztérium VIII. Főosztályának irányítása alatt állami szervként működő IBUSZ monopolhelyzetbe került a turizmus tekintetében. Bár részvénytársasági formában működött tovább a vállalat, részvényei 100%-ban állami tulajdonba kerültek, az igazgatóságot pedig átköltöztették a Tanács körút 67-be (ma Károly körút). Itt a kül- és belföldi menetjegyek kiadásán kívül a bankszolgálat is megkezdte működését.

A szocialista berendezkedésű országban az IBUSZ tevékenységi körében is változások történtek. Ez az alábbiakból tevődött össze: idegenforgalmi, utazási, menetjegyirodai, útlevél- és vízumbeszerzési, pénzváltási, szálloda- és vendéglátóipari, hirdetési feladatok, reklám- és propagandatevékenység, deviza ügyletek kötése, közlekedési eszközök üzemben tartása, hasznosítása és bérbeadásának közvetítése, utazási cikkek előállítása, beszerzése és árusítása.

Az 1950-es években elindult az ún. DKV akció, ami a dolgozók hétvégi különvonatát jelentette. A Munkásutaztatási Osztály kifejezetten a munkásosztály tagjai részére indított sikeres utakat Mátrafüredre, Lillafüredre, a Királyrétre, a Balatonra, stb. A feszült politikai légkör miatt a szocialista tömb határait szigorúan lezárták, ami eleve kizárta a nyugat felé irányuló utak szervezését. A belföldi turizmust az államosítások és a magánvállalkozások megszüntetése nehezítették. Budapesten 1930-hoz képest 1952-re közel egynegyedére csökkent a vendéglátóipari egységek száma. A külföldi turisták szinte eltűntek az országból. 1955-ben oldódott a politikai helyzet, ettől kezdve lehetőség volt a szocialista országokba egy-egy utat szervezni.

Ezt újabb átszervezés kísérte, 1957-ben az IBUSZ Rt. a korábbi menetjegyirodai tevékenység helyett csak a hagyományos idegenforgalmi üzletágak fejlesztésére rendezkedhetett be. 1956 után ugyanis, ha rengeteg adminisztratív kötöttséggel is, de megindult a nyugati és keleti turistaforgalom.

42