Török Róbert (szerk.): A Handlétól a Grand Caféig. Zsidók az 1867 és 1918 közötti magyar kereskedelemben és vendéglátásban időszkai kiállítás (Budapest, 2018)

Tartalom

Mauthner Ödön neve a századfordulón világszerte ismert volt. Magyarországon, pár mintagazdaságtól eltekintve, ő foglalkozott először vetőmag-nemesítéssel és termesztéssel, és kiváló eredményei pár éven belül meghozták számára a nemzetközi elismerést is.

1848. április 22-én született Pesten egy zsidó nagykereskedő, Mauthner Antal és Mandel Nina fiaként. Növénytani ismereteit különböző nagybirtokokon szerezte: gazdatiszti gyakornokként dolgozott József főherceg kisjenői uradalmában, Esterházy Pál bujáki birtokán, valamint Károlyi György mácsai mintagazdaságában. Ezekben a gazdaságokban már, nyugati mintára, törekedtek a terméshozam növelésére és az azt segítő gépesítés fejlesztésére, ám ez ekkor még ritkaság számba ment a magyar mezőgazdaságban.

Ha a gazdák jó vetőmaghoz akartak jutni, azt külföldről kellett behozniuk. Mauthner, felismerve a hazai mezőgazdaság fejletlenségét és a jó vetőmag előállításában rejlő lehetőségeket, tovább képezte magát. Először Mosonmagyaróváron elvégezte a Mezőgazdasági Akadémiát, majd Németországba utazott, ahol magvizsgáló állomásokon dolgozott, és megismerkedett a vetőmag-nemesítés európai irányvonalaival. Hazatérve, 1874-ben alapította meg saját vállalkozását Mauthner Ödön Magterménykereskedő néven. Üzlete a Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utcában volt. Előszörgabonamagvakkal kereskedett, később mártakarmánymagvak nemesítésével és árusításával is foglalkozott. Fokozatosan bővítette ki profilját valamennyi vetőmagra: zöldségek, gyümölcsök, fák, virágok és dísznövények magvai egyaránt felkerülteka palettára. A cég fennállásának 25. évfordulójára kiadott árjegyzéke szerint az első évben 357 vevője volt, 25 évvel később már 160.000. Pár éven belül megkerülhetetlen szaktekintéllyé vált a mezőgazdaságban nemzetközi szinten is, exportáltvalamennyi kontinensre. Márazalapítás évében Nagy Aranyérmet nyert az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiállításán. Ezt követően ott volt a mezőgazdasági és kertészeti kiállításokon, nemcsak itthon, hanem a külföldi nagyvárosokban is. Az 1885-ös Országos Általános Kiállításon és az 1896-ban rendezett Millenniumi Kiállításon egyaránt sikert aratott pavilonjával.

42