Török Róbert (szerk.): A Handlétól a Grand Caféig. Zsidók az 1867 és 1918 közötti magyar kereskedelemben és vendéglátásban időszkai kiállítás (Budapest, 2018)

Tartalom

Budapest (és általában a város) vonzotta magához a gazdasági életben egyre szabadabban érvényesülő zsidóságot, és az izraelita felekezethez tartozók száma rohamos növekedésnek indult. 1850-ben 17.500 fő, 1870-ben már csaknem 40 ezerre tehető a számuk a fővárosban. Ez köszönhető annak is, hogy sokan ideköltöztek cseh, morva, lengyel és osztrák területekről. 1900-ra már 166.000,1920-ban 215.512 zsidó vallású lakos élt Budapesten. Ez a főváros lakosságának 23,2%-a volt, ami Európa-szerte kiemelkedően magasnak számított. Országos szinten 1850-ben 339 ezer főről, 1910-ben már 911 ezer zsidóról adnak számot a statisztikai adatok. Ugyanakkor a 19. század végére a jiddis nyelven beszélők száma erősen csökkent a magyar fővárosban. A19. század közepétől megfigyelhető a zsidóság egy részének asszimilációja, s különös figyelmet érdemel a hazai zsidóság „magyarosodása". Hazánkban igen sokan változtatták meg régi nevüket. Néhány esetben még a magyar nemessé válás is megfigyelhető. Világviszonylatban is egyedülálló jelenségként megszületett a neológ vallás. A neológ zsinagógákban magyar nyelven tartották az istentiszteleteket. A zsidóság a 19. század végétől törvény szerint is a magyar nemzeten belüli egyik vallási felekezet lett. A magyarországi, főleg városi zsidóságnak csak kisebb része tartott ki a hagyományos zsidó vallás mellett (ortodox, illetve statusquo irányzat), megőrizve nemzetiségi, etnikai elkülönülését. A döntő többség a neológ felekezethez csatlakozott, a fővárosi zsidóságnak például közel a háromnegyede.

A 20. század elején felgyorsuló asszimiláció a zsidóságot sokkal nyitottabbá tette minden új jelenség iránt, mint a keresztény lakosságot. Olyan újdonságokat, mint a divat, a szecesszió az emancipációs zsidóság sokkal könnyebben fogadott, és tett magáévá. A következőkben néhány kiválasztott családon és vállalkozáson keresztül mutatjuk be az egyéni és családi sorsokat, valamint az egykori lehetőségeket, amelyek a példaértékű összetartásra, a modern gazdasági és szellemi szemlélet elsajátítására és elmélyítésére mutatnak kitűnő példát.

17

I