Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Bogdán Melinda: A nagy ceruzaháború. Gyermekrajzok 1914 - 1918-ból

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II.

helyen azonban a városok körüli gyakorlótereket vagy a vasútvonalak mentén az utánpótlást szállító vonatokat lesték meg a gyerekek. (Erre a Tatai utcai iskola kiállítása kapcsán a tanárok fel is hívták a figyelmet.) A mozik műsorai a harctér ugyancsak eléggé egyoldalú képével szolgáltak. A játék fegyverek, ólomkatonák, társasjátékok pedig a gyermekszobában vagy a „grundon” adtak lehetőséget a „saját gyermekvilágháború” megrendezésére.53

A gyermeklapok háborús versek, elbeszélések sokaságát közölték, s még a kis olvasók kedvenc mackója, Dörmögő Dömötör is hadba vonult.54

KÉT RAJZOLÓ KISLÁNY - AKIBŐL MŰVÉSZ LETT

A gyermekrajzok esztétikai élvezetet nyújtó minősége különösen felerősödhet, amikor azokat alkotói életművek kiindulópontjának is tekintjük. Erre példa két kislány, a háború kitörésekor kilencéves Kőszegi Bella és az akkor hatéves Petrich Kató rajzkollekciója. Belőlük később grafikus és festő lett.55 Egyikük mesekönyveket, másikuk tankönyveket illusztrált, és rajztanárként kereste kenyerét. Munkáik a személyesség erejével lépnek elénk.

Rajzaiban a két leány különbözőképpen reagál a világháborúra. (Az iskolai indíttatás egyikükre sem jellemző.) Mindketten törekednek a részletezésre, ám Kőszegi Bella, idősebb lévén, már nemcsak epizódokat, hanem történeteket is megörökít folyamatukban. Nála már korán megtalálható a humor egy sajátos kifejezési formája. Ilyen az orosz cár utazása Lemberg alá, amelyet azonban a magyarok már visszafoglaltak. Petrich Katónál inkább a mindennapi életben megmutatkozó nehézségeknél jelentkezik azok humoros felfogása, például a jegyrendszer visszhangjaként a „Budapesti minden-jegy” vagy a liszthiánnyal szembeni „rendelet”. Megjelenik a karikatúrák világa is, amely

53 A háborús gyermekjátékokról lásd: Vörös Boldizsár: „Ha gombóccal hajigáinak, / el is megyek katonának”. Háborús gyermekjátékok Magyarországon 1914-1918. In: Szoleczky Emese-Závodi Szilvia (szerk.:) A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 12. Budapest, 2011. 127-138.; Heike Hoffmann: „Schwarzer Peter im Weltkrieg”. Die deutsche Spielwarenindustrie 1914—1918. In: Gerhard Hirschfeld- Gerd Krumeich-Dieter Langewiesche-Hans-Peter Ullmann (hrsg.): Kriegserfahrungen. Studien zur Sozial- und Mentalitätsgeschichte des Ersten Weltkriegs, Essen, 1997. 323-335.; Manfred Zollinger: Krieg der Spiele. In: Alfred Pfoser-Andreas Weigl i. m. 430-439.

54 Sebők Zsigmond: Dörmögő Dömötör a háborúban, [folytatásos regény] Jó Pajtás, 1915.

55 Kőszegi Bella (Szatmárnémeti, 1905. augusztus 26. - Port-au-Prince, Haiti, 1931. augusztus 22.) és Petrich Kató (Budapest, 1908. október 20. - Budapest, 1987. április 10.) életrajza az egri kiállítás katalógusában olvasható, vö. Petneki Áron: „Petrich Kató csinálta”. Életút, gyermekrajzok, felnőttkori alkotások, illetve Günther Schreiber: Kőszegi Bella életútja. In: Bogdán Melinda (szerk.): „Gyermekvilágháború”. 1914 - 1918 rajzokban. Eger, 2017.45-68.