Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Balla Tibor: Mars és Érosz kéz a kézben. A Nagy Háború osztrák-magyar tábori és tartalék bordélyai

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II.

végrehajtott rendszeres razziák során előállított, titkos prostitúciót folytató hölgyeket is alapos orvosi vizsgálatnak vetették alá.25

1916 márciusában a nemi betegségben szenvedőket az egyes katonai parancsnokságok területén található nagyobb városok kórházaiban vonták öszsze.26 A nemi beteg örömlányokat a hátországi kórházakban teljesen elkülönítve kezelték és helyezték el.27 Budapesten a Szent Gellért fertőző kórházban négy barakkot rendeztek be számukra, azon kívül a Szent János kórházban is kezeltek ilyen hölgyeket.28

A fertőzöttek száma egyre növekedett, ezért a császári és királyi Hadügyminisztérium 14. osztálya 1916-ban a miskolci tífuszkórház 1100 ágyas koleraosztályának átengedését javasolta az orosz fronton megbetegedett kéjnők kezelésére. A magyar belügyminiszter a felajánlott objektumot nem tartotta megfelelőnek, helyette a Munkácson található járványkórház vagy a betegmegfigyelő-állomás D-pavilonjának berendezését javasolta erre a célra. Ugyanakkor a Krakkói Katonai Parancsnokság területén, a galíciai Skotschauban található barakktábort prostituáltak gyógyítására alkalmas kórházzá alakították át.29

A neves korabeli orvos-szakírók is csatasorba álltak a nemi betegségek elleni harcban.30 Felhívták a figyelmet, hogy a fronton a felvilágosító füzetek szétosztásával, a napi parancsokban a betegségek veszélyeire történő utalásokkal, a személyes higiénia, valamint az óvszer használat fontosságának kihangsúlyozásával, a legénység rendszeres orvosi ellenőrzésével érhetők el eredmények. Elengedhetetlennek tartották a szabadságra hazautazó katonák számára ellenőrző állomások létesítését a birodalom határain, a hátországban nemi beteg állomások létrehozását, az ilyen betegségekben szenvedők kezelésére specializálódott kórházakban női osztályok felállítását, valamint a prostituáltak gyakori hatósági ellenőrzésének végrehajtását.31

Valószínűleg a Monarchia hadvezetésének megrendelésére készült, elsősorban a vallásos, szigorú erkölcsi nevelést kapott katonákat megszólító,

25 Brigitte Franziska Theresa Biwald i. m. 671.

26 KA KM 1916 14. A. 43-17/20-2.

27 KA KM 1916 14. A. 43-17/19-11, ill. 14. A. 43-17/19-12.

28 KA KM 1916 14. A. 43-17/25.

29 KA AOK Sanitätschef 1916 Nr. 16051. 2299. doboz

30 Lásd többek között az alábbi kiadványokat, cikkeket: Dr. Nékám Lajos egyetemi tanár, I. osztályú főtörzsorvos: A háború és a nemi betegségek. Budapest, 1915.; Finger, Ernst dr, Obersanitätsrat, Professor der Darmatologie und Syphilidologie an der Universität Wien: Die Verbreitung der Geschlechtskrankheiten durch den Krieg und deren Bekämpfung. In: Das Österreichische Sanitätswesen. Jahrgang 1915. Nr. 43/46.1-7.; Brandweiner k.u.k. Stabsarzt, Privat-Dozent: Zur Frage der Bekämpfung der Geschlechtskrankheiten im Kriege. In: Militärsanitätswesen. Beiblatt der Wiener „klinischen Wochenschrift” Organ der k.k. Gesellschaft der Aerzte in Wien. 1915. Nr. 41.1-8.

31 KA KM 1916 14. A. 43-17/19-3.