Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Balla Tibor: Mars és Érosz kéz a kézben. A Nagy Háború osztrák-magyar tábori és tartalék bordélyai
Balla Tibor: Mars és Érosz kéz a kézben A legősibb mesterségként ismert prostitúció története szinte egyidős az emberiségével. Az intézmény népszerűsége az évezredek során töretlen maradt, különösen igaz volt ez a háborús időszakokra, amikor is Mars és Érosz kéz a kézben jártak. A legújabb korban a hadseregek már központilag is törekedtek a testi örömöket nyújtó szolgáltatások - amelyek iránt a katonák és a tisztek részéről mindig is nagy volt az igény - szervezett keretek közé szorítására. A Nagy Háború 1914 augusztusában történt kitörése után néhány héttel, korábban soha nem látott méreteket öltött, mindegyik hadviselő fél részéről milliós tömegeket soroztak be és küldtek a különböző hadszínterekre, kiszakítva őket megszokott családi környezetükből. 1915 elejétől a kezdeti mozgóháború a legtöbb fronton állásháborúvá alakult át. Kézenfekvő volt, hogy a több hét vagy hónap után a lövészárkokból rövid időre kiszabaduló, a nők társaságát teljesen nélkülöző katonák ösztönösen feléledő vágyaikra a legközelebbi tábori vagy tartalék bordélyban találjanak gyógyírt. Az osztrák—magyar hadvezetés német példa nyomán hamar felismerte az ilyen célú létesítmények létrehozásának fontosságát. Elsősorban azért, mert a háború idején rohamosan terjedő különböző nemi betegségek1 ellen, amelyek már békeidőben a hadseregben előforduló összes betegség 17—31%-át tették ki,1 2 így könnyebben lehetett védekezni, hiszen a bordélyokban dolgozó hölgyek egészségi állapotát orvosilag szigorúan ellenőrizték és a katonák is csak az előírások betartása mellett vehették igénybe a lányok szolgáltatásait. A fronton harcolók egészségének és hadrafoghatóságának megőrzése, valamint a járványok elkerülése pedig elemi érdeke volt a hadvezetőségnek. A császári és királyi Hadsereg-főparancsnokság 1915 nyarán kiadott egy nyolc pontból álló, a tábori és a tartalék bordélyokra vonatkozó szervezeti 1 Közülük a legismertebb és a legelterjedtebb a kankó (tripper), a vérbaj (szifilisz) és a lágyfekély (sánkér) volt. 2 Brigitte Franziska Theresa Biwald: Vom Helden zum Krüppel. Das österreichisch- ungarische Militärsanitätswesen und dessen Auswirkungen auf die Gesellschaft im Ersten Weltkrieg. Phil. Dissertation. II. Bd. Wien, 2000.670.
