Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Urbán Gyöngyi: Tábori postával a világháborúban
Urbán Gyöngyi: Tábori postával a világháborúban 6. kép ■ Mozgóposta berakodása rülmények kényszerítették ki, hogy a tábori mozgópostán csak olyanok teljesítettek szolgálatot, akik békeidőben is mozgósok voltak. A mozgópostán békeidőben, de a háború alatt is többször előfordultak balesetek. A mozgópostakocsi mindig a mozdony utáni első kocsi volt, tehát ütközéseknél, hirtelen fékezéseknél szinte mindig megsérült, a benne dolgozókkal együtt. Ezek között a sérülések között voltak súlyos, maradandó sérülések, és előfordult haláleset is. A tábori postások közül a testi épségük szempontjából a legbiztonságosabb helyzetben a tábori postavezérigazgatóságon és a hadsereg-postaigazgatóságoknál szolgálók voltak. Ők leginkább szervező, irányító munkát végeztek, napi 10-14 órában a hadi helyzettől függően. Gyorsan kellett felelősségteljes döntéseket hozniuk, felkészülve bármilyen harci helyzetre, hiszen ők voltak állandó kapcsolatban a vezérkarral és a tábori főpostahivatalokkal, ők ismerték a hadseregek mozgását, és ehhez alkalmazkodva kellett megszervezniük a tábori posták mozgását. A Nagy Háború tábori postáját a Borzalmak tiport országútján... - A tábori posta és tartalék távírda szolgálata az első világháborúban című időszaki kiállításunk bővebben bemutatta, a tárlat 2015. október 9. és 2017. március 31. között volt megtekinthető a Postamúzeumban.
